Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

I. rész A honfoglalástól 1848-ig

ökörben, dézsa túróban, két tábla szappanban, 6 kő sóban, 30 icze vajban, s 300 forint adóban. De immár annyira fölverte, hogy Török forint is többet teszen az készpénz 200 forintnál ha egybe számlálja az ember. 2. Második tanú Gál János, a Méltóságos Erdélyi Fejedelem Aszszonynak jobbágya, kb. 45 éves, meghiteltetvén ugyanazt vallotta, mint az első tanú. Legyes Bénye helység lakói. 1. Első tanú Nemes Tóth Pál, kb. 45 éves, letett hitével vallotta, tudom azt bizonyosan, míg Legyes Bénye helyben volt az rablás előtt, mely esett Bekecsen, elsőben két esztendővel eljővén az Törökök és Cantor István Fiát, Istókot levágták Legyes Bényén, az másikat, Keczkemethy János szolgáját megvagdalták, de elszaladott. Ugyanazon utókban egy Legyes Bényei Juhász megfogtak, és útjukban levágták. Annak utána ismét esztendővel két Juhászt megfogtanak az mezőnkön, és elvittenek. Azután osztán, mivel hogy szüntelen fenyegettenek bennünket, reánk is jöttének, semmiképpen nem maradhattunk, hanem kintelenség alatt pusztán köllött hagynunk falunkat, mely miatt teljességesen elpusztult. Sőt még mostan is minduntalan fenyeget az Török bennünket. Hogy az falu elpusztult, és Szerencsre mentünk bé lakni, aztán Bekecset elrablotta, magam is rabbá estem, 55 talléron váltottam meg. Ugyanakkor az marhánkat, ökreinket, teheneinket mind elhajtották, az ménes Pásztort egyiket levágták, az másik elszaladott, az Ökör Pásztort pedig elvitték. 2. és 3. tanú ugyanezt vallotta. (Zemplén megye Levéltára, Fasc. 231. No. 390. o.) 27. ZEMPLÉN VÁRMEGEI PIACI ÁRSZABÁS 1655-BEN Szarvas Marháknak Limitatiója Egy jó öreg bornyas tehenet 8 forintért Alább való bornyas tehenet 6—7 forintért Az jó ökröknek bokra 32 forintért Mészárszékre való öreg, jó meddő tehenet 7 forintért Mészárszékre való egy kövér juhot 1 forintért Az alább való juhoknak az ő mivolta szerint légyen az ára