Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

elszakított községei voltak és ennek elveszítése folytán éppen a most szóban lévő községek intenzívebb bekapcsolása hozhatná meg az oly annyira szükséges enyhülést. A teljesen pangás alá jutott és megbénult gazdasági és kereskedelmi forgalom ennek a vasútnak létrehozásától várhatja föllendülését s amennyiben székvárosunk még ettől is elesne, az egyértelmű volna Sátoraljaújhely végeleges elpusztulásával. Én a pénzügyi tárgyalások anyagát nem ismerem, azonban attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy a vasút megépítése vidékünkre nézve igen fontos életérdeket jelent, kérem Nagyméltóságodat, hogy a Gróf Károlyi Lászlóval folytatott pénzügyi tárgyalásokat sürgősen befejezni méltóztassék. Sátoraljaújhely, 1922. február hó 27. Bernáth Aladár alispán (Zemplén megye Levéltára, Zemplén vármegye alispánjának ir. 1543/1922.) 73. BESZÁMOLÓ A ZEMPLÉN VÁRMEGYE ISKOI^KÍVtJLI NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉRŐL 1922-1933 KÖZÖTT Tíz éve annak, hogy Gróf KLebelsberg Kunó kultuszminiszter kiadta híres rendeletét, mellyel szabályozta, új alapokra fektette népművelésünket. Az iskolán kívüli népművelés gondolata hazánkban a múlt század első évtizedeiben vetődött fel először Széchenyi István fellépésével, aki felébresztette a nemzeti szellemet, az áldozatkész hazafiságot. Az 1825-27. évi országgyűlésen a közoktatás tanulmányozására külön bizottság alakult Pázmándy Dénes vezetésével. Nemcsak a mindennapi iskolába járó gyerekek kötelező iskoláztatására, hanem a felnőttek oktatására, a népművelésre is kiterjedt a bizottság vizsgálata. A következő országgyűléseken Gróf Batthyány Lajos, Kossuth Lajos lelkes beszédeket mondtak a népművelés érdekében, sőt 1848. augusztusában báró Eötvös József közoktatásügyi miniszter is felszólalt. Két évtizeddel később kiadta híres körlevelét népművelési egyesületek megalakítása érdekében... A népművelési mozgalom társadalmi úton tovább haladt. Az 1890-es években számos társadalmi szervezet alakult e célból, amelyek szép munkát végeztek, de nem voltak képesek az egész országra kiterjedő iskolán kívüli népművelési munka megszervezésére, irányítására. Az Országos Közművelődési Tanács különösen az analfabéták oktatásában végzett sikeres munkát, s megindította a Vasárnapi