Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Könyv című értékes kis folyóiratát. 1908-ban az Országos Közművelődési Tanács felkérésére dr. Jancsó Benedek tanulmányt dolgozott ki a felnőttek oktatásának megszervezéséről melynek alapján 1911ben Gróf Apponyi Albert felállította az Országos Szabadoktatási Tanácsot. Az 50.877/1911. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter rendelete szerint a szabadoktatási munka társadalmi feladat, az állam csupán irányító. A tanács elnöke Berzeviczy Albert, ügyvezető elnöke dr. Jancsó Benedek, titkára Pályi Sándor lett. Nagyobb eredményeket a világháború miatt nem tudott elérni. A népművelési munka nagy lendületet vett, amikor Haller István elrendelte megyénként a szabadoktatási bizottságok megszüntetését, melynek vezetője a tanfelügyelő lett. A rendelet értelmében a népművelési munka szervezésére, irányítására a kultuszminiszter szabadoktatási titkárt nevez ki és társadalmi vezetőséget is bevon. A 123.500/1922. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel a szabadoktatási tanács megszűnt és helyébe az iskolánkívüli népművelési bizottság lépett. Megyénkben az országosnál nagyobb múltra tekint vissza az iskolánkívüli népművelés. A magyar irodalom nyelv és szellem reformja Széphalomról indult hódító útjára, melynek kezdeményezője, irányítója Kazinczy Ferenc volt. Az 1848. évi események, az első felelős minisztérium tagjainak nyilatkozatai, kik felismerték és hangoztatták a népművelés fontosságát, nem múlt el nyomtalanul... Az 1868. évi népoktatási törvény a közművelődést is szélesebb alapra fektette. Ez a törekvés hozta létre 1883-ban a Magyar Nyelvet és Népnevelést Zemplén vármegyében Terjesztő Egyesületet. 1886ban az egyesület céljára a vármegye 1%-os közművelődési pótadót szavazott meg a magyar hazafias szellem ápolására. E célból óvodákat létesített és tartott fenn, a magyar nyelv terjesztése terén kiváló eredményeket elért tanítókat jutalomban részesítette. Az egyesület javára 1912-ben Gróf Andrássy Dénes 200.000 korona alapítványt tett, melynek kamatait közművelődési célokra fordították. A megalakult Zemplén vármegyei Kazinczy Kör, melynek célja a hazai irodalom és művészet pártolása, ismertetése, terjesztése. Hogy milyen hatalmas tevékenységet végzett e téren a Kör, szükségtelen felsorolni, főleg az utóbbi években szabadegyetemi előadássorozatain a legjelesebb helybeli és vidéki előadókat vonultatta fel.