Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

A Vöröskereszt munkája már a vasútállomáson kezdődik a sebesült vonatok érkezésénél, melyből a nagy ütközetek után naponta 10-15-öt is láthattunk. A Vöröskereszt megbízottjai végig járják a vonatokat, megnézik hol, mire van szükség, leszállítják az itt maradókat s a tovább menők közül azokat, akiknek friss kötésre van szükségük. Az állomás II. osztályú várótermében van a kötöző, ahol sürgős esetekben operációkat is végeznek. Az itt maradók közül súlyos betegeket az Erzsébet Közkórházba szállítják azokat, akik csak pár napi felüdülésre maradnak, a betegnyugvó állomásra. A betegnyugvó állomás a Dohánygyárban van, melynek egy kétemeletes raktár épülete lett kórházzá alakítva. Itt négy kórterem van, kettő a földszinten, kettő az első emeleten és még van száz ágy tartalék... Gróf Mailáth József perbenyiki kastélyában 65 tiszt és 165 közlegény számára van hely. Ugyancsak a sebesültek részére rendezték be kastélyukat br. Sennyey Pálné, gr. Széchenyi Bertalan, br. Mailott Nándor és mások... Gr. Tisza István, br. Ghyllányi földművelődésügyi miniszter és mások kíséretében október 24-én Zemplénbe érkezett. Varranón a kíséretét fogadták Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula alispán és mások. A kormányelnök megszaporodott kíséretével Varannón, Homonnán látogatást tett, majd este Újhelybe érkezett, itt megtekintették az egészségügyi intézményeket. A látottak felett Tisza gróf megelégedésének adott kifejezést. Este a Megyeházán a vármegyei segítő bizottság tagjaival beszélgettek. Másnap meglátogatták az Erzsébet Közkórházat, a miniszterelnök kezet fogott egy-két magyar katonával és elbeszélgetett velük. Délután meglátogatták a kisállomáson ötezer beteg számára épülő barakk kórházat. A miniszterelnök és kísérete délután Ungvárra ment. Az oroszok első kárpáti kalandozása Ung, Bereg és Máramaros vármegyéket érintette, mely harcokban mintegy 50.000 emberük pusztult el. November közepén Zemplén vármegye területén folyt a harc. Homonna felett a Beszkidek és a Vihorlát vidékén zajlottak nagy csaták. 1915. február 25-én Meczner Gyula főispán így számol be a hadi eseményekről: Nagy örömmel töltötte el kebleinket az az örvendetes hadi esemény, hogy szövetségeseinkkel Hindenburg tábornok vezetése alatt az orosz hadsereg észak-keleti szárnyát a 10. sereget a mazúri tavaknál, 7 tábornokot százezren felül való foglyot ejtve, 300-nál több ágyút, megszámlálhatatlan géppuskát és hadi felszerelvényeket