Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

A papi tizeden kívül a nép maga papjának minden szokásban volt tartozásait megadni s illő munkáját megtenni köteles. A fegyverek, úgymint puskák, töltések, kardok, lovak stb. nemcsak a közhonvédektől, hanem bármi rangban lévő tisztjeiktől is vétessenek el. A városokba és helységekbe érkezett honvédek bejövetelök napján az illető városok és helységek bírái és elöljárói által nevenként jegyeztessenek fel és minden nyolcadik nap alatt az illető megyei tisztviselőknek jelentessenek be. A helységekben vagy városokba bejövő idegen honvédek lakhelyeikre utasíttassanak. A honvédek név szerinti lajstromát pedig a Szolgabírák magoknál fogják a további intézkedésig megtartani. Tokaj, szeptember 7. 1849. Götze Károly főszolgabíró (Zemplén megye Levéltára, Tállya körlevelek jkv. 369/1849.) 3. DRÁVECZKY ALAJOS MEGYEI ELNÖK VEZETÉSÉVEL MEGALAKULT AZ ÚJ MEGYEI BIZOTTSÁG, MEGVÁLASZTOTTA A TISZTSÉGVISELŐKET, RENDELETEKET ADOTT KI 1849. évi szeptember 7. napján Tekintetes Zemplén Vármegyében kebelezett Sátoraljaújhely városában Nagyságos Dráveczky Alajos Megyei Elnök Úrnak elnöklete alatt tartatott összes tisztviselőség ülésében. Felolvastatott Méltóságos Gróf Szirmay Sándor Cs. Kir. Kerületi Főbiztos Úrnak a Megyei Elnökhöz kelt hivatalos rendelete, mely szerint Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyékben Cs. Kir. Főbiztosnak kegyelmesen kineveztetvén Elnök Őnagyságát arról értesíti, hogy a polgári közigazgatást irányítani átvette ... Jelen szomorú korszakban szüksége lévén hazánknak a felzavart rend, béke, vagyon és személybeli közbiztosság ismét helyreállíttassék ezt az Elnöktől reményli, várja és kívánja ezt Királya nevében és hazája érdekében bizodalommal szívére köti. Ezután megválasztották a 55 tagból álló megyei tisztikart.