Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

Felolvastatott azon egyéneknek névjegyzéke, kik részint mint felségsértők, részint a Magyarországon fegyveres felkeléssel vádoltatnak. Nevezetesebbek (személyi adataikkal, személyleírással): Almássy Pál Heves megye volt alispánja, követe, később a képviselőház elnöke. Bem Károly a felkelők tábornoka. Gróf Batthány Kázmér a pártütő kormánynál miniszter. Csány László Zala megyei követ, kormánybiztos. Fényes Elek író, pesti törvényszék elnöke. Jósika Miklós író. Irányi Dániel ügyvéd, országgyűlési követ, kormánybiztos. Kossuth Lajos ügyész, újságíró, pénzügyminiszter, kormányzó. Kossuth Terézia született Meszlényi. Mészáros Lázár volt hadügyminiszter. Madarász László a Honvédelmi Bizottmány tagja, országos rendőri elnök. Madarász József országgyűlési követ. Nyári Pál Pest megye volt főispánja, a Honvédelmi Bizottmány tagja. Palóczy László Borsod megye követe. Petőfi Sándor költő. Perczel Móric követ, tábornagy. Szemere Bertalan miniszterelnök. Táncsics Mihály követ, újságszerkesztő. Vukovics Sebő követ, igazságügyi miniszter. Vasvári Pál pénzügyminisztériumi tisztviselő. (Zemplén megye Levéltára, Tállya körlevelek jkv. 38311849.) 4. KOSSUTH LAJOSNAK ÉS FELESÉGÉNEK KÖRÖZTETÉSE ZEMPLÉNBEN Kossuth Lajos volt ügyész, újságíró, pénzügyminiszter, Honvédelmi Bizottmány elnöke és végre a Magyar Köztársaság Kormányzó Elnöke. 45 éves, jászberényi születésű, luteránus, nős, középtermetű, eléggé erős, sovány és kerekded képű, sápadt arcú, magas nyílt homlokú, gesztenyeszínű hajú, kék szemű, sötét szemöldökű, egyenes orrú, szép és kisszájú, épfogú, gömbölyű állú, fekete szakállú és bajuszú. Beszél németül, magyarul, deákul, tótul, keveset franciául, ola-