Hőgye István: Zempléni históriák (Miskolc, 2002)

II. rész A szabadságharctól 1950-ig

1. A HEGYALJAI FŐSZOLGABÍRÓ UTASÍTÁSA A HALOTTAK ELTEMETÉSÉRŐL A hadakozás és a dögvész kerületemben körülbelül négyezret ejtett el, kik Tokaj, Keresztúr és Tállya szent földén feküsznek érzéketlenül, de fájdalom oly csekélyen vannak a földbe beásva, hogyha úgy maradnának, amint eltemettettek, dögyészt hozhatnának sokat szenyvedett szegény Hegyaljánkra. Ez okból meghagyatik minden városok és helységek bíráinak, hogy ezen rendelés vételével rögtön vizsgálják meg a sírgödröket és három vagy legalább két suknyi föld legyen a halottak tetemein felül földdel behányva, ha ez így nincsen. Minthogy most már a halottakat háborgatni bajos, annyi földet hányjanak rajok, hogy alóla a bűzhödt levegő a föld színére fel ne hathasson. Bodrogkeresztúr, augusztus 14. 1849. Kun Dániel szolgabíró (Zemplén megye Levéltára, Tállya körlevelek jkv. 36511849.) 2. HATÓSÁGI UTASÍTÁSOK A FORRADALMI KORMÁNY RENDELETEINEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL, BETILTÁSÁRÓL ZEMPLÉN MEGYÉBEN Kötelességül tétetik a Városok és Helységek Bíróinak, hogy vévén ezen körlevelemet O Császári Királyi Felsége Kerületi Főbiztosa által ezen megyében is kiadott rendeleteit azonnal közhírré tegyék és dobszó által is kihirdettessék. A Forradalmi Kormány Proclamatioi és minden hirdetményei bárkinél találtatnának, azonnal béadatni kötelesek, kik azt eltitkolnák vagy beadni vonakodnának, Hadi Törvényszék eleibe lesznek állítandók. A Kossuth-féle bankjegyek addig is, míg irántok rendelés tetetnék, a forgalomból kitíltatik. A zavargók, bujtogatok vagy valami forradalmi szellemet nyilvánítók azonnal elfogatandók. Az Úrbéri Jobbágyok és Zsellérek maradnak azon állapotban, melybe őket az 1848-iki törvény helyeztette.