Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

radványait. Bél Mátyás - a város első leírása tőle származik - még látta 1730 körül azokat, és beszámolt a romokról. A polihisztor leírása az első komolyabb híradás Magyarország egyik nemzetközi hírnevet is kiérdemlő fürdőjéről: „A miskolci hegy mögött másfél mérföldnyire nyugatra egy kicsiny pusztán, amelyet a forrásról Tapolcának neveznek, van Borsod megye egyik ivásra és fürdésre alkalmas forrása. Semmi kétség, hogy ezen a helyen már régen is épülettel felszerelt fürdő lehetett, de ez idővel elenyészett, és sokáig csak egy kis tavacskában folyt a fürdés, amely egyszersmind mosásra is szolgált a helyi lakosoknak. E helyt már 1217-ben működött a Szent Benedek rend apátsága, templomának romjai még ma is fennállnak..." (Tapolca „meleg víz"-et jelent.) Tapolca pusztulása, lakatlan hellyé válása is a török idők egyik „emléke". A 16. században a török hódítás katonai megszállást még nem jelentett, de Mohamed pasa 1544-ben mérhetetlen károkat okozva feldúlta és felégette a várost, környékével együtt. Mivel a Ferdinándhoz való csatlakozás után Miskolc nem fizette meg a kivetett adót a töröknek, nem maradt el a büntetés. A tanács tagjait, sok tehetős polgárt elhurcoltak, a méneseket, a gulyákat elhajtották. Leégett az avasi templom, a kápolnák, a középületek és számos lakóház. Miskolc kiheverte a csapást, elég messze esett Budától, és Eger végvára ötven éven át tartotta magát. Ekkorra már a miskolci lakosság szinte kivétel nélkül a reformáció híve lett. Az avasi templomot már az új vallásnak megfelelően állították helyre 1569-ben. Diósgyőr ebben az időben jogilag Ferdinánd kezébe került, de valójában Szapolyai János országrészén feküdt. Az elkövetkező 160 évben a bérlök és a várkapitányok intézték a sorsát. Ugyan végvárnak számított, de a törökök egyetlen támadást sem indítottak ellene. A 17. század második feléből származó iratok szerint a várkapitány levelezett az egri, a hatvani pasával és foglyokat is cseréltek. A vár hanyatlásának korszaka a végvári harcok idején kezdődik. 15401563-ig a várat Balassa Zsigmond bérli a királytól, utána a zálogos bérlők hosszú sora következik. A vár állapota fokozatosan romlott a várurak hanyagsága és az anyagi nehézségek miatt. Eger eleste után Miskolc 90 éven át az egri beglerbégséghez tartozott. A város az Ónod-Diósgyőr-Szendrő vonalában húzódó magyar végvárak árnyékában, a török hódoltság peremvidékén feküdt. A portyázok sürün összecsaptak a végeken, és a városi tanács hol a császári, hol a török katonai csapatokat engesztelte ki pénzadományaival, etette, hogy mentesüljön a beszállásolástól.