Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc története

Két-három emberöltőn át meg kellett tanulni az együttélést a törökkel, főleg „kifinomult" adóztatási rendszerükkel. Miskolc - tanulva régebbi hibájából - mindenkor pontosan megfizette a kirótt török adót. Ezért a szultántól oltalomlevelet is kapott. A törököknek ugyanakkor érdekükben állt, hogy az egri kerület legjobb adófizetőit megőrizzék. A török mellett városunk a magyar uralkodónak is megadta a kivetett adót. A királyi kivetés figyelembe vette a hódítók által igényelt hozzájárulást, ezért az országosan kért összeg felét vetették ki Miskolcra. A 16. század közepétől a hódoltság teljes időszakában fennmaradt a kettős adóztatás rendszere, amit mindkét fél elfogadott. A város adózott gabonával, vágómarhával, abrakkal, szénával, mézzel, vajjal és iparcikkekkel. A hódoltság alatt Miskolc lakossága 5000 főre emelkedett. Altalánossá vált, hogy a portyázok rablásai elől védelmet keresve a környék lakói a városba költöztek. Borból nem kellett tizedet fizetni a töröknek, mert a mohamedán vallás tiltja a borivást. A szőlők és a pincék a szabad forgalom tárgyát képezték, így az iparosok és a zsellérek is telepítettek. Miskolc határának csaknem 17 szőlődombján jelentős területről szüreteltek, és az Avas, Bábonyibérc, Kőporos oldalában lévő félezer pincében tárolták a környék borát is. Az óriási terheket csak jövedelmező mezőgazdasági termeléssel, jól szervezett városi igazgatással és a város polgárainak együttműködésével lehetett teljesíteni. A várost heti piacai valamint az országos vásárok gazdasági és kereskedelmi központtá tették. A 17. század végén már négy országos vásárra került sor, a legnevezetesebb a pünkösd előtti áldozócsütörtök napjára esett. A 17. században az átvonuló őrségek és csavargó katonák fosztogatásait is el kellett tűrni. Nagy áldozatokat követeltek Miskolctól Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György és Thököly Imre időszakának eseményei is. A csapatokba verődő bujdosók 1674-ben elfoglalták Diósgyőrt, amely leromlott állapotában már csak pusztuló emlékét őrizte a hajdan dicsőséges lovagvárnak. Ezután már nem tartózkodott a várban katonai erő. A vár utolsó bérlője a Haller család volt. A kuruc háború után gazdátlanná vált és 1722től az Állami Erdőkincstár birtokolta. A század végén Miskolc három „hatalmasság" - a Habsburg királyi katonaság, Thököly kurucai s az egri pasa török katonai ereje - ütközőpontjába került. 1682-ben a törökök, majd utánuk a kurucok is megszállták a várost. Eger 1687-ben történt visszavétele után városunk a császári csapatok prédája