Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

lyet együttesen eredményezett a városatyáknak a demokratikus településirányításban növekvő tapasztaltsága, az önkormányzat munkájának szabályozottsága (a szakhivatali apparátus munkakörülményeinek javulása), valamint az a körülmény is, hogy a kormány és az országgyűlés jogalkotása igyekezett kiküszöbölni a helyi igazgatás működésének jogszabályi zavarait. A képviselői munka hatékonyságát jelentősen megnövelte az a körülmény is, hogy bár eredetileg a Polgármesteri Hivatal Petőfi tér 1-3. sz. alatti épületének nagytermében tartották az üléseket, 1992 tavaszán a képviselők végre „beköltözhettek" a Városháza impozáns, közgyűlési munkára alkalmassá tett (pl. szavazópulttal ellátott) dísztermébe. 1994-ben a parlamenti választások a Magyar Szocialista Párt elsöprő győzelmét hozták. Az új kormány - folytatva elődjének az önkormányzatok működőképességének javítására tett erőfeszítéseit - számos lényeges ponton módosította az önkormányzatok választására vonatkozó törvényt. Nemcsak a polgármester közvetlen (lakosság általi, egyszerű többséggel megvalósuló) megválasztását írták elő, hanem azt is, hogy az önkormányzati választást egy fordulóban, részvételi küszöb nélkül kell lebonyolítani, lehetőséget biztosítottak kisebbségi önkormányzatok választására, végül pedig csökkentették az önkormányzati képviselők számát, átláthatóbbá téve választási rendszerüket. Ennek megfelelően Miskolc képviselőtestületének létszáma 59-ről 48-ra csökkent, ebből 28 főt egyéni választókerületben 20-at pedig listán választottak a város lakói. (Látható, hogy a csökkenés elsősorban a listás képviselői helyeket érintette, amiben a város népességszámának fogyása is szerepet játszott.) A választásokat 1994. december I 1-én tartották. A közvetlen polgármester-választást Kobold Tamás (KDNP) nyerte a szavazatok 36,9%-ának megszerzésével az MSZP jelöltje, Tompa Sándor (29,5%), valamint az SZDSZes T. Asztalos Ildikó (27,3%) előtt. Ugyanakkor a szocialista párt országosan megfigyelhető előretörése, valamint a jobboldali-konzervatív párttá átalakult Fidesz visszaszorulása a miskolci közgyűlésben is éreztette hatását, melynek összetétele így alakult: Magyar Szocialista Párt (MSZP) 18 fő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 9 fő Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 8 fő Magyar Demokrata Fórum (MDF) 4 fő Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) 3 fő Munkáspárt 2 fő