Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc város önkormányzata

Magyar Igazság és Elet Pártja (MIEP) 1 f0 Független Kisgazdapárt (FKGP) 1 fő Észak-Magyarországi Zöldek 1 fő Miskolci Független Cigány Szövetség 1 fő A választás napján 5-5 fővel létrejöttek az első (görög, roma és szlovák) kisebbségi önkormányzatok, melyekhez 1995-ben csatlakozott a helyi bolgár kisebbség autonóm szervezete. Részben a korábbi önkormányzat működési zavarainak tanulságait levonva, az 1994. december 22-i alakuló ülésen a város irányítását széles körű koalíció megteremtésével kívánták megvalósítani. Az MSZP, KDNP, MDF és Fidesz alkotta négypárti (további egy-egy képviselővel kiegészült) koalíciónak köszönhetően kezdetben a várost „kormányzó" pártoknak 36 fős többsége alakult ki a közgyűlésben. Az alpolgármesterek száma 2-re csökkent, a pozíciókba - szintén a politikai konszenzus jegyében - Fejér Istvánt (MDF) és Káli Sándort (MSZP) választották. Általában elmondható, hogy 1994-től a direkt pártpolitikai csatározások valamivel kevésbé jellemezték a közgyűlés munkáját, ilyen folyamatok leginkább az országos politikában megfigyelhető folyamatok helyi „lecsapódásai" következtében mutatkoztak csak. (Például az MDF szétválásával létrejött Magyar Demokrata Néppárt, a KDNP-ből kivált és a Fideszhez csatlakozott Magyar Kereszténydemokrata Szövetség stb. révén.) Ugyanakkor heves viták kísértek egyes várospolitikai előterjesztéseket, oktatási intézmények fenntartójának változását (például iskolák egyházi kézre juttatását stb.), valamint a város gazdasági fejlesztésével kapcsolatos költségvetési vitákat, beruházásokat. Az 1998-as parlamenti választások újabb kormányváltást hoztak. (A szocialista-liberális kabinetet az ekkor már Fidesz-Magyar Polgári Párt néven induló párt FKGP-vel és MDF-fel alkotott konzervatív koalíciója váltotta fel.) 1998. október 18-án került sor a következő önkormányzati választásokra. A választás szabályai a korábbi voksoláshoz képest nem változtak, ugyanakkor valamelyest ismét csökkent a város képviselőtestületének száma, ekkor már a lakosság csak 46 főt delegálhatott közgyűlésébe (27-et egyéni választókerületekből, 19-et listáról). A polgármester-választást ismét - az ekkor már a Fidesz-MPP, valamint valamennyi konzervatív párt támogatásával induló - Kobold Tamás nyerte a szavazatok 48,2%-ának megszerzésével, az MSZP-s Káli Sándor (39,4 %) és az SZDSZ-es T. Asztalos Ildikó (9,8 %) előtt. Jelentősen átrendeződött a közgyűlés összetétele is: