Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A város jelképei, nevezetes épületei

ban legyen, ne pedig a város szélén." Az igazságügyi palota, vagyis a bíróság épülete a döntés után rendkívüli gyorsasággal épült fel, s 1899-ben, fényes külsőségek között adták át rendeltetésének. Az impozáns közintézmény stílustörténeti szempontból is igen figyelemreméltó. Az épület régi tömegének megjelenésében fontos szerepet játszott a rendkívül meredeken kialakított tetőszerkezet, amely a városképben kiemelten impozáns szerepet biztosított az épületnek. A kisebb-nagyobb homlokzati átalakítások az 1970-es évekig nagyjából érintetlenül hagyták a homlokzat karakterét. Az épület rekonstrukciója fél évtizedet vett igénybe (1978-1982), amikor is sor került az emeletráépítésre, második fázisban a homlokzat felújítására, majd ezt követte a belső átalakítás, a közműrendszerek felújítása. Ennek során alakult át az utcára néző második emeleti nagyterem. Helyén ma könyvtár és kisebb tárgyaló található. Az új dísztermet egy emelettel feljebb, a beépített részben alakították ki. A pénzügyigazgatóság „díszes palotája" Amint Miskolc megkapta az önálló törvényhatósági jogot (1909), megsokasodtak azok az igények, amelyek kielégítésére új intézményekre, épületekre volt szükség. Ezek közül csupán egy volt a pénzügyi palota, amely Szentpáli István első polgármestersége idején (1902-1912) épült. A terveket 1911-ben fogadták el, s a következő évben - ahogy azt az épület homlokzatán elhelyezett évszám is tanúsítja - már álltak a falak. 1913 nyarán használói az épület valamennyi helyiségét birtokba vehették. A „palotát" először a Városház térre (a mai Nationale-Nederlanden Miskolci Igazgatósága mellé) gondolták elhelyezni. A Werbőczy utca képe nagyjából kialakult az 1899-ben épített igazságügyi palotával, s a folytatás csak ennek megfelelően volt elképzelhető. A Fazekas utcát viszont 20 méterre kiszélesítették, s a további beépítést ez a tömb határozta meg. Az épület tervezője Weil Rezső budapesti mérnök, építésze pedig a miskolci Feldmann Mór volt. Az épület erős homlokzati tagolása nemcsak most feltűnő, hanem akkor olyan kirívó volt, hogy így bírálatok tüzébe került. Csupán a gondosan szemlélő veszi észre, hogy az épülettömb három emeletes lett. Erre az emeletráépítésre 1922-1923-ban került sor, s azért nehezen vehető észre, mert a tetőszerkezetet ugyanúgy építették vissza vasbeton födémre, ahogyan azt 1911-ben tették.