Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A város jelképei, nevezetes épületei

A felvidéki késő reneszánsz megidéző je: az erdőigazgatóság épülete Az erdőigazgatóságot 1924-ben szervezték meg Miskolcon, s feladata Borsod, Gömör-Kishont, Heves, Abaúj-Torna és Zemplén vármegyék több mint félmillió katasztrális holdat kitevő erdőségeinek igazgatása, állami ellenőrzése volt. Az erdőkincstári palota építését a Tarkányi és a Batthyány utcák sarkán Papp Sándor miskolci mérnök tervei alapján 1927-ben kezdték meg. (Felújítására hét évtized elteltével került sor.) Az épületet egy elképzelt tér közepére tervezték. Előtte a mai Deák tér már létezett, a Batthyány utcát meg kívánták szüntetni, s az új épület keleti oldalán alakították volna ki a nagy államférfiról elnevezett teret. A Tarkányi utcát 10 méter széles sugárúttá kívánták átalakítani, amelyből az épület mögé szintén parkírozott teret terveztek. Ez a nagyvonalú elképzelés természetes része volt az ún. „Nagy-Miskolc koncepció" megvalósításának. Az épület tervezője Miskolcon egyedülálló módon a felvidéki késő reneszánsz díszítőelemeit használta fel. A kétemeletes épület főhomlokzatán a középtengelytől balra, kissé eltolva loggiás rizalit lép előre. A loggia felett nagyméretű szimmetrikus kompozícióban két, mozgalmasan rajzolt angyal által tartva a koronás kiscímer helyezkedett el. A címer alatti mondatszalag, illetve az ívközök által határolt háromszögben a vármegye és Miskolc városának címere volt látható. Ugyanebben a stílusban megfogalmazott ékítmények hangsúlyozták az épület egyéb kiemelt részeit is. Mindez rendkívül igényes, színes sgraffito technikával készült, amelynek párhuzama városunkban mindössze egy helyen, a Bányaműszaki Felügyelőség épületének főhomlokzatán jelenik meg. Az épület anyaga andornaki tufa, s az érdekessége az, hogy Miskolcon ez volt az első példa arra, hogy ebből az anyagból ilyen megoldásra vállalkoztak. Napjainkban is látható az épület délnyugati sarkán az a díszes oszlopokkal alátámasztott szoborfülke, amelyben egykor a Patróna Hungáriáé szobra állt. Az épület szépen sikerült helyreállításával egy időben 7996-ban visszakerült eredeti helyére a korabeli formának megfelelő szobormásolat. Európai Információs Pont az Almássy-kúriában A Városház tér 13. számú házat Almássy-kúriaként, s „a felrobbant ház"ként egyaránt ismerik a miskolciak. Utóbbi magyarázata egyszerűbb: 1984ben nagy erejű gázrobbanás rongálta meg az épület emeleti részét és tetőszerkezetét. A felújítás szükségessé tett történeti-építészettörténeti vizsgálódást, s amikor az emeleti termekben falfestmények kerültek elő, elkerülhetet-