Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

A város jelképei, nevezetes épületei

Farkas Károly főbíró, majd polgármester elnöklése alatt született határozat a város „új kisded közházának, a közügyek és szolgálat érdekében is már mellőzhetetlenné vált, ki- illetőleg felépítésére." 1870. március 26-án került sor az ünnepélyes alapkőletételre. Ekkor egy üvegből készült hengerben elhelyezték a városháza építéséről szóló közgyűlési határozatot, amelyet a testület 102 tagjának aláírása zárt le. A város polgárai „privát adakozásból" arany, ezüst és rézpénzeket tehettek a tégelybe, s így küldték üzenetüket azoknak, akik a következő épületet emelik majd ezen a telken. A „kormeghatározó" tárgyak azótai is helyükön vannak. Az építkezés Czakó Lajos városi főmérnök felügyelete alatt Klein Ede építőmester irányításával meglehetősen gyorsan haladt, így 1871. január 16án megtörténhetett „Szab. Miskolcz Város Újonnan Épített Házának a közhasználat számára történő átadása." Mint Miskolc város tulajdonát képező házak, a 8-10-12. számmal jelzett épületek összekapcsolódnak a köztudatban, s a városháza épületegyüttesét jelentik. A sarki, 12. számmal jelzett épület városi bérháznak készült, s mint ilyen lett meghatározó szereplője a térnek. Többször felvetődött, hogy a városháza alakítson itt ki hivatalokat, de azzal vetették el, hogy „a terv határozottan halva született". S bár hasznosítása az utóbbi évtizedekben sokféle volt, városi hivatalok működtek és működnek benne. Funkciói közül említsük meg, hogy volt itt városi rendőrség, rövid ideig dohánytőzsde, többször is helyet adott katonai parancsnokságoknak (mint ahogy emlékeztető tábla is tanúsítja), s 1919-1944 között itt működött az Eperjesről idetelepített Jogakadémia is. (Működésére szintén emléktáblák hívják fel a figyelmet.) Az elmúlt több, mint fél évszázadban sem ez, sem pedig a másik két épület nem mutatja a lényeges változás külső jeleit. Az épület belső terei átalakultak, megváltoztak, mint ahogy az épületeket összekötő udvarok is. A honfoglalás 1100. évfordulójára új, öntvény vaskapu, Erzsébet királynő halálának 100. évfordulójára pedig az első udvarban mellszobra emlékeztet. A megyeháza épülettömbje A tér legnagyobb épületének története visszanyúlik a 18. század elejére. 1723-ban született meg az a rendelet, amely szerint minden vármegyének ahol még nem volt ilyen - kötelességévé tétetett székházat építeni. Ennek következményeként három megvásárolt telken itt hat különféle objektum épült, de közülük igazán kettő érdekes: a megyeháza, benne a nagy ülésterem és a levéltár, valamint a börtön. 1725-ben kezdték, s 1727-re be is fe-