Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

Az 1950-es években végképp nem volt élettere itt az irodalomnak. Hiába jött létre a Magyar írók Szövetsége miskolci csoportja (1951), megalakulása elhamarkodottnak bizonyult. Ekkortájt ugyanis - mint egy irodalomtörténész találóan megjegyezte - „lezüllöttek a szellem ügyei, a kor a dilettantizmusnak kedvezett." A miskolci írócsoport laza szervezetként működött, gyengébb volt, mint a többi vidéki írócsoport, 1956 után automatikusan el is halt. 1955-1956-ban a helyi írócsoport ugyanakkor ugyanolyan fontos szellemi előkészítője lett az októberi forradalomnak, mint Budapesten a Petőfi-kör. „Pilvax-Körnek" nevezett klubjukban, rendezvényeiken, Kilátó című folyóiratukban demokratikus reformokat követeltek, Nagy Imrét támogatták. Az írócsoport Miskolcon 1975-ben alakult újjá, Gulyás Mihály író vezetésével. Az irodalmi lapok közül a Széphalom tudott országos színvonalon működni, majd az 1962-ben indult Napjaink. Ez utóbbi különösen az első évtizedében volt jelentős, ekkor alakult ki legszorosabb kapcsolata a Kabdebó Lóránt által elnevezett Hetek költőcsoporttal. (Tagjai voltak: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon.) Az irodalomszervezés feladatát a megyei és a városi könyvtár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei tagozata vállalta magára. Neves író-költő vendégek fordultak meg a városban (Németh László, Weöres Sándor, Nagy László). A korszak minden jelentős szerzőjével, irodalomtudósával találkozhatott a közönség. Jelentős helyi irodalom azonban nem alakult ki. Ma is érvényesek Hajdú Béla miskolci író, szerkesztő szavai: „talán egyetlen vidéki városban sincs annyi tennivaló kulturális téren, mint Miskolcon". A feladat a miskolci ifjúságra és a Miskolci Egyetemre vár. A miskolci sajtó Az irodalmi élet legfőbb feltétele a sajtó, amely vonzza az irodalommal foglalkozókat, irodalmi, szellemi centrumot teremt. Jóllehet városunkban már a 18. század végén próbáltak újságot kiadni, a miskolci sajtó virágkora inkább csak az 1920-as évekre tehető. Összefüggött ez Trianonnal, ugyanis Kassa helyett Miskolcnak kellett átvennie az északi régió kulturális irányító szerepét. Városunkban a hírlapírás első nyoma 1787-ből való, ugyanis a városi tanácsjegyzőkönyvében ekkor jegyeztek be egy engedélyt, miszerint „özvegy Landererné könyvnyomtatónénak házánál" az „Új híreknek" kibocsátását engedélyezik. Azonban az engedélyezett lap egyetlen példányát sem találták meg.