Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

1842-ben indult az első időszaki lap, a Miskolczi Értesítő Lichtenstein József és Furmann B. Ferdinánd szerkesztésében. Nagyrészt hirdetési újság volt ez, ugyanúgy, mint az 1852-ben kibocsátott Borsodi Értesítő, amely 1862-ig élt. 1866-ban jelent meg Rácz Ádám szerkesztésében a vegyes tartalmú Borsod-Miskolczi Értesítő, amely 30 évig Miskolc legtartalmasabb, legelterjedtebb hetilapjának számított. 1875-ben Miskolc címmel helyi érdekeket képviselő, ipari, kereskedelmi, gazdászati és ismeretterjesztő közlönyt indított dr. Bódog Albert vármegyei főorvos. A lap 1883-ig hetenként kétszer jelent meg. Ugyanígy a Borsod-Miskolczi Közlöny, amely 1882-ben indult, 1902ben beolvadt a Borsodmegyei Lapokba, és csak 1907-ben szűnt meg. Az első napilap (kísérlet) 1880-ban született meg Miskolci Társalgó címmel, de csak rövid ideig élt. Az első szépirodalmi lap pedig, a Hölgyvilág (ifj. Váncza Mihály szerkesztésében) 1884-ben szintén csak néhány számot ért meg. Ugyanebben az évben indult a város első humoros lapja is, a Pitty-palatty, később pedig a Csirip-Csirip nevü élclap. A sok lapkezdemény vagy rövid ideig élő lap után 1901-ben alapították meg a Miskolczi Naplót, amely az 1930-as évek közepéig létezett. 1918 februárjában, a Reggeli Hírlap megjelenése tette Miskolcot számottevő újságírócentrummá. A lap virágkorában köré tömörült a város és a környék valamennyi számottevő írója, de országosan ismert neveket is lehetett a szerzők között találni. József Attila mellett adott a lapba írást Juhász Gyula, Kassák Lajos, Karinthy Frigyes, Kodolányi János, Szabó Lőrinc is. Az újság köré tömörült a Csokor antológia szerzőgárdája is. Az volt a céljuk, hogy pezsgő irodalmi életet teremtsenek Miskolcon. A csoport vezetője Hajdú Béla festő, író, szerkesztő volt. 1925-1944 között a jogtudomány adott ki színvonalas folyóiratot, munkatársa volt a nagyhírű Zsedányi Béla jogakadémiai dékán is. Ekkor jelent meg (1926-28) a Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc Város és Borsod vármegye Múltjából (Nyíri Dániel fölevéltárnok és Leszih Andor muzeológus vezetésével.) A Lévay József Közművelődési Egyesület lapja volt a Miskolci Szemle (1927-29) Sassy Csaba szerkesztésében. A hagyományápolást tekintették fő céljuknak. Tematikus számot jelentettek meg például Lévay József és a Miskolcon született Reményi Ede hegedűművész tiszteletére. A Termés című irodalmi és művészeti folyóirat (1937-1938) kiemelkedett az addigi törekvések közül. Egy év alatt 13 füzetejelent meg. Főszerkesztője