Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

A triumvirátus harmadik tagja Tompa Mihály (1817-1868). Rimaszombatban született, édesanyja halála után nagyszülei nevelték Igriciben. Tanítója segítségével a kis Tompa Mihály szolgadiák lett Sárospatakon. Tanulmányai elvégzése után Miskolcon akart letelepedni, pályázott tanárnak a református gimnáziumba, de nem öt választották meg. így maradt a falusi papság a „tanárság tövises pályakoszorúja helyett." Bején, Keleméren, Hanván volt lelkész. 1848 elején a miskolci református egyházközség meghívta lelkipásztorának, megválasztásában Palóczy László játszott kulcsszerepet. Tompa azonban ekkor már tudatosan választotta a nyüzsgő nagyváros (ahogy ő emlegette: „Miskolc főváros") helyett a falusi lelkészkedést. 1840től jelentek meg versei Pesten. Hírnevet szerzett számára a „Népregék és mondák" című kötete. Miskolci témájú benne a „Diósgyőr" és a „Miskolci bíró" című alkotás. Tompa beszédeit Miskolcon adták ki. A már említett Szivárvány Albumba Tompa négy verset is írt. Gyakran jött Miskolcra, részben az itt élő apja és mostohaanyja miatt, akiket halálukig támogatott. De szívesen jött miskolci barátaihoz is, elsősorban Lévayhoz. „Vásárias, gyerekes örömmel gondoltam arra: Miskolcra menni" - írta egy levelében. Többnyire Lévaynál szállt meg, néha több hétig. Barátai között jól érezte magát, különösen az Avason. A depresszióra hajló költő feloldódott a baráti társaságban. Tompa és Lévay együtt dolgozott a Kazinczy-ünnepségek megrendezésében is. A korszak „miskolci irodalmát" művelők közül hírnevet szerzett Tarkányi Béla. (Eredeti neve: Viperina József.) 1821-ben született Miskolcon szegény családban. Egerben szentelték pappá. Verseket, valamint egyházi énekeket szerzett. O írta például a ma is szívesen énekelt „Boldogasszony anyánk ..." kezdetűt. Szerelmes verseiben a középkori lovagok tiszta szerelmével énekelt. Balladákat is írt, fordításai is ismertek pl. a „Coriolán". Saját korában népszerű volt, Petőfi, Vörösmarty is kedvelte. Csengey Gusztáv (1842-1925). Eletének utolsó 6 esztendejét töltötte Miskolcon a nagysikerű „A fogoly lengyel" című ballada írója, a „Ballag már a vén diák..." kezdetű jénai német diákdal fordítója. írt szerelmes verseket, regényt is. A Petőfi-iskolához sorolják. Miskolcon születtek a „Népkerti dalok", öregkori lírájának darabjai. (Síremléke a miskolci temetőben, mellszobra a Luther-udvarban található.) Vadnay Károly (1832-1902) Miskolcon született a város, a megye egyik legtekintélyesebb családjában. A református gimnáziumba járt. Ismerte Palóczy Lászlót, Szemere Bertalant, megismerkedett Petőfivel is, akinek lelkes