Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

azt fejtegette, hogy a szép magyar hölgyek kedvéért a külföldi urak is megtanulnak magyarul. Színdarabot is fordított, Brüll Findelkindjét, „A talált gyermek" címmel. Korában nagyon népszerűnek számított, Kelemen László társulata elő is adta. A 18. században a tudományos irodalom elvált a szépirodalomtól, és nagy lendülettel fejlődött. A tudósok közül meg kell említeni Nagyváthy Jánost, aki 1755-ben született Miskolcon szegény asztalosmester fiaként (1819ben halt meg Csurgón). A gazdaságtudomány első nagy művelője volt. (Művei például ,,A szorgalmatos mezei gazda", „Magyar házi gazdaasszony", „Magyar gazdatiszt" stb.) Vályi K. András 1764-ben született Miskolcon. 1792-ben a pesti egyetemen a magyar stílus tanszékének vezetője lett. Igen sokat tett a magyar nyelv fejlesztéséért. Fő müve a „Magyar Országnak Leírása" című betűrendes helységnévtár. Miskolcról ezt írta benne: „...gyakorta oly héti vásárok esnek itten, mellyek a Pesti héti vásárt messze felül halaggyák. A kenyérsütésben is híresek a Miskoltziak." Miskolc irodalmárai a 19. században -19. századi irodalmárok Miskolcról A 18. század végének és a 19. század elejének szellemi pezsgése nemcsak a tudományos irodalomban éreztette hatását. Borsodban, Miskolcon ekkor születnek meg az irodalmi élet feltételei: megkezdte működését az első nyomda, ezután épült a színház, jelent meg az első újság. A reformkorban igen sok kiváló borsodi és miskolci politikus került az országos közvélemény figyelmében olyanok, akik irodalmi munkásságot is folytattak. Palóczy László fiatalon próbálkozott az írással, irodalmi lapot is indított, kitűnő beszédeket írt. Szemere Bertalan Miskolcon és a megyében a kulturális élet egyik motorja volt. O szervezte pl. a leégett színház helyébe az új színház megépítését. Társadalompolitikai müveiben fontos kérdéseket vetett fel (fogházépítés, árvaházterv, halálbüntetés). „Utazás külföldön" (1840) című naplója is érdekes olvasmány. Száműzetése alatt írt epigrammákat, elégiát, mesét, de legfontosabb a - részben elveszett - naplója. Szónoklatait is kiadták. 1830-ban több hónapig Miskolcon időzött Kölcsey Ferenc is. Hivatalos dolgai szólították ide, az 1828. évi országos összeírás adatainak ellenőrzésében vett részt. Valószínűleg Kraudy Sándor János gazdag görög kereskedő házában szállt meg. Valószínűleg egy elbeszélésében, a „Kárpáti kincstár"-ban a szerző miskolci emlékei lelhetők fel. A Széchenyi utca 38. számú házán emléktábla jelzi Kölcsey miskolci tartózkodásának