Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

A galéria a szakmai és tudományos munka mellett fóruma népszerűsítő programoknak, s helyet ad társművészeti eseményeknek, így zenei, irodalmi, színházi és mozgásmüvészeti rendezvényeknek. A Miskolci Galéria Kamarazenekara, a Click Jazz Band koncertjei, a Rákóczi-udvar péntek esti rendezvényei városszerte ismertek és kedveltek. Az intézmény nemzetközi kapcsolatai közül kiemelkedő fontosságú a kassai Löffler Béla Múzeummal és a Kelet-Szlovákiai Múzeummal kialakított együttműködés. A Borsod-Miskolczi Múzeum, majd jogutódja, a Herman Ottó Múzeum és a Diósgyőri Vármúzeum-Galéria jelentős szerepet vállalt Miskolc képzőművészeti életében. Az állandó művészeti-képzőművészeti tevékenység új intézményeket is kívánt. így nyitotta meg kapuit 1966-ban a Miskolci Kiállítási Csarnok, amely Miskolci Galériaként önálló intézménnyé vált. Epülete a Déryné utcában egykor a Kereskedők és Gazdák Körének székháza volt. A ház, a rekonstrukció eredményeként ma már a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának ad helyet. A galéria 1992-ig működött ebben az épületben. Az intézmény központja 1992-1996 között a Hunyadi utcai Petró-házban kapott helyet, majd a város főutcáján, a műemléki védettséget élvező Rákócziház udvari szárnya lett a galéria központi épülete, ahol a kiállítótermek mellett helyet kapott az igazgatóság is. Itt megfelelő feltételeket teremtettek a képzőművészeti gyűjtemények gondozásához és gyarapításához, a tudományos feldolgozáshoz, s a kiállítások rendezésén túl konferenciák rendezéséhez is. A Miskolci Galéria intézményeként 1980-tól működik az alkotóház. Feledy Gyula grafikusművész önálló kiállítása 1989-ben került új épületbe, s ez ugyanúgy a galéria intézménye, mint az 1992-ben megnyitott Petró-ház. 1996-tól, alapításától a Színháztörténeti és Színészmúzeum is a galéria intézménye. A galéria bővülése mellett fontos mozzanat volt a Miskolci Képtár létrejötte (1973), amely dr. Végvári Lajos művészettörténész professzor kezdeményezésének köszönhető. A Borsod-Miskolczi Múzeum utódjaként egyre izmosodó Herman Ottó Múzeum meglévő képzőművészeti gyűjteménye bővülve a Magyar Nemzeti Galériától kapott letétekkel, majd vásárlásokkal és magángyűjteményekkel az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményévé nőtte ki magát. A képi információrobbanás nyomán a rajztanítás-vizuális nevelés újszerű értelmezésének, a pedagógia megújulásának egyik bázishelye lett a megye és Miskolc. Ennek köszönhetően alakult ki a zenei neveléshez hasonlóan a