Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

nak történetével. 1560 körül jött létre református lelkészek kezdeményezésére, a hívek adományaiból és Miskolc város anyagi támogatásával. A Lévay Könyvtár ezt az iskolai könyvtárat tartja és vallja ősének, bár az 1706-ban javarészt elpusztult. Az adakozók, hagyatékozók révén került újra a könyvtár tulajdonába a reformáció első nyomtatott vitairatai közül jó néhány, valamint a legfontosabb 16. századi teológiai és tudományos müvek is. Az 1749-ben újraalapított könyvtár állománya szerény mértékben bővült. Az intézmény 1745-től került a Tiszáninneni Református Egyházkerület fennhatósága alá. Megnövekedett a vallásos, teológiai művek számának bekerülése a gyűjteménybe. Halotti orációk, prédikációs gyűjtemények, bibliák sokaságának megléte bizonyítja ezt. 1839-től már nem a latin volt a tanítás kizárólagos nyelve, így megszaporodott a magyar nyelvű tudományos irodalom. 1869-ben nevezték ki az első függetlenített könyvtárost, Kun Pált. Az 1870-es években kezdte el Lévay József is magánkönyvtárának darabjait odaajándékozni volt iskolájának. A könyvtár életében nevezetes nap volt I. Ferenc József császár miskolci látogatása (1881. szeptember 9.), amikor a könyvtárat is fölkereste. Ekkorra a könyvtár híre már országosan is jól csengett, főleg akkor, amikor a Budapesten rendezett könyvkiállításon (1882) fölfedezték a Vitkovics-kódex hiányzó darabját. Ezen a kiállításon kapta a kézirat a „Miskolci Kódex" elnevezést. A két világháború között feldolgozták a Lévay-hagyatékot, és Csorba Zoltán vezetésével megtartották az első nyilvános könyvkiállítást 1940-ben. Az államosítás után 1500 antikvát, régi magyarországi nyomtatványt menekítettek Sárospatakra. A Megyei Könyvtár létesítésekor (1952) kb. 1000 kötet került ki a gyűjteményből. 1976-ban költözött ki az iskola épületéből és kapott önálló épületet. Ma szépen felújított környezetben fogadja az olvasókat, elsősorban az egyetem tanárait és diákjait. Az immár 35 000 kötetet számláló Lévay Könyvtár állománya humán orientációjú. Főleg történettudományi, nyelvészeti, pedagógiai, filozófiai és vallástudományi kutatásokra alkalmas. Könyvtörténeti értékei a Miskolci Kódex, az ősnyomtatvány, a kb. 100 antikva és a közel 1200 kötet régi magyarországi nyomtatvány. A Miskolcon található könyvtárak egyik legkülönlegesebb gyűjteménye a Miskolci Egyetemen található Selmeci Müemlékkönyvtár. Az egykori selmeci akadémia mellett fönntartott könyvtár az egyes tanszékekkel együtt került Selmecbányáról, majd Sopronból Miskolcra. A könyvtár története egyidős magával az oktatási intézménnyel. A könyvtár alapjainak kiszélesítésé-