Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

ben fontos eseményt jelentett a selmeci Peithner professzor könyvtárának megvétele. Az 1392 műből álló könyvtár 1776-tól gazdagítja a gyűjteményt. Az állomány leginkább a természettudományi területeket ölelte fel. A 18. század végén 1800 kötetet számlált a könyvtár. Az 1840-es évektől alakult ki a könyvtár kezelésének, igazgatásának rendje, a legrégibb leltár az 18431844. tanévvel zárul. 1844-ben a teljes állományt tizenkét szakcsoporton belül szoros betűrendbe rendezték. A könyvtár köteteit egységes kötéssel látták el, színes címkékkel különböztetve meg az egyes szakcsopor-tokhoz való tartozást. 1974-ben a miskolci egyetemen őrzött műemlékkönyvtárat az eredeti szakrendszer szerint rekonstruálták az 1862-es állapotot figyelembe véve, mikor is 3200 leltári számon 3517 mű szerepelt 7353 kötetben, melynek 76%-a került később Miskolcra. A már több mint kétszázötven éves könyvtár értékes része a miskolci és az országos könyvtárhálózatnak, egyedi gyűjteményével segítve a tudománytörténeti kutatásokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár A városban működő közgyűjtemények közül kiemelkedő jelentőségű a levéltár. Az intézmény gyűjti, illetve a kutatók részére hozzáférhetővé teszi a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe által érintett egykori hat vármegye, valamint a területén lévő városok, települések, intézmények, családok és magánszemélyek iratanyagát a középkortól a legutóbbi időkig. A levéltár gazdag középkori, kora újkori anyagot is őriz, ugyanakkor a kutatók körében különösen kedveltté teszi, hogy Borsod vármegye és Miskolc már a 18. század végén magyar nyelven intézte ügyeit. Ekkoriban már a vármegye és Miskolc mezőváros elöljárói igyekeztek a hivatalaikban keletkezett iratokat folyamatosan rendezni, rendszerezni, mert - mint egy 1835-ben kelt feljegyzésben megállapították - ,,a levéltár nemcsak a megyének, hanem az országnak is fő kincses tára". A levéltár belső rendszerének kialakításában nagy szerepe volt 1870-ben a törvényhatósági törvénynek, mely szabályozta az iratok csoportosításának, tárolásának elveit is. 1949-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye létrejöttével kezdtek az új levéltári szervezet körvonalai is kirajzolódni. Nagyobb reformra 1968-ban került még sor, amikor az addig önálló városi levéltár is a megyei intézmény kötelékébe integrálódott. Abaúj, Gömör, Kishont és Torna megyék anyagának többsége a mai Szlovákiában maradt. Sátoraljaújhelyen őrzik a történeti Zemplén vármegye nagy jelentőségű gyűjteményeit. Miskolcon, a levéltár központi (Fazekas utcai) épületében kerültek elhelyezésre