A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Köszöntés (Boleszka László Pál)

gül tartották, beiktatódtak az itt már korábban kialakult szerb egyházi szervezetbe. Mintegy száz évvel később, jelentősen meggazdagodva Isten dicsőségére és lelki igényeik kielégítésére építették meg templo­mukat. Az ortodox keresztények számára a templom nem csupán az istentisztelet számára alkalmas közösségi hely, hanem a földön külö­nös és misztikus módon jelenlévő menny. Olyan hely, ahol minden mulandó - tér és idő, anyag és művészet - az örökkévalóságot dicséri és szolgálja. Olyan hely, ahol a természetfölötti a természetest átöleli, és a természetfölöttihez, emeli. A templomban minden azt szolgálja, hogy az oda belépő ember is istenivé váljék. Templomunk gazdag díszítése, szépsége nagylétszámú hívő közös­séget sejtet. A miskolci ortodox közösség azonban méreteiben soha nem volt nagy, de gazdasági, kulturális és vallási jelentősége kima­gasló volt a város életében. A templom ma is működő istentiszteleti hely. A miskolci kis lélekszámú nagyrészt magyar, de több nemzetisé­get is egyesítő ortodox közösség hálás elődeinek a reáhagyott öröksé­gért, vállalja a velük való jogfolytonosságot, és kötelességének tartja őrizni és a társadalom számára is hasznossá tenni a reá bízott anyagi és szellemi értékeket. A nagy múltú és szerényebb jelenű miskolci ortodox egyházközség életének egyes eseményeivel kapcsolatban eddig is jelentek meg ta­nulmányok különböző tudományos folyóiratokban, kiadványokban. Az egyszerű érdeklődők azonban nehezen, vagy már egyáltalán nem is tudtak ezekhez hozzájutni. E könyv megjelenése nagy öröm és megtisz­teltetés számunkra. Az érdeklődő olyan könyvet vehet kezébe, amely részletesen, tudományos alapossággal feldolgozza az. itteni ortodox közösség teljes történelmét. E könyv ráirányítja a figyelmet egy szeré­nyen jelenlévő kis vallási közösség múltjára, bemutatva milyen ered­ményt jelentett és jelent a befogadott és itt letelepedett ortodox közös­ség, és a befogadó város kapcsolata. Történelmünk, templomaink, te­metőink, műkincs értékű kegytárgyainak és irodalmi, nyelvi emlékeink világos bizonyítékai annak, hogy a többi történelmi egyházak között van helyünk a magyar történelemben. Istenhez fordulva könyörgünk még, hogy őrizze meg az eljöven­dőben is ezt az egyházat és ezt a várost és a benne lakókat minden bá­nattól, betegségtől, haragtól, veszedelemtől és ínségtől és irgalmazzon nekünk. Boleszka László Pál parochus

Next

/
Thumbnails
Contents