A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Köszöntés (Boleszka László Pál)

KÖSZÖNTÉS Miskolc egyik értékes műemléke a város központjában található ortodox templom. A belső udvarban, régi sírok környezeté­ben álló. magas, karcsú, későbarokk templomot sok turista látogatja. Belépve a templomba csodálattal állnak meg a Közép-Európában egyedülállóan szép ba­rokk képfal (ikonosztázion) előtt. Leg­többjükben önkéntelenül felmerül a kér­dés: milyen az a szellemiség, amelynek e templom pompás szépségét köszönheti, kik voltak elkészíttetői és megőrzői. A templomban csupán rövid történeti össze­foglaló igyekszik választ adni a látogatók kérdéseire. A kereszténységet nem lehet a történelem ismerete nélkül igazán megismerni és megérteni, hiszen maga az isteni kinyilatkozta­tás is a történelem keretei között nyilvánul meg. A kereszténység a nagy Római Birodalom, egy kicsi tartományában, Palesztinában, egy társa­dalmi kisebbség vallásaként indult. Terjedése folyamán, megőrizve a hit lényegét, alkalmazkodott a különböző népek kultúrájához, szellemiségé­hez. Az. ortodox vallás így vált végezetül a hellén kultúrát magáiénak valló Keletrómai Birodalom - a későbbi Bizánc - hivatalos vallásává. A Fekete-tenger környékén vándorló magyarság is először a ke­reszténység bizánci formáját ismerte meg. Közülük többen az ortodox egyház által részesültek a keresztségben, sőt egy görög szerzetest, a szentéletű Hierotheoszt a magyarok számára püspökké szentelték. Bizonyos történelmi adottságok folytán az. újkor kezdetén, a XVI­XVII. században már szinte csak a Balkánról a törökök elől egyre na­gyobb létszámban Magyarországra menekülő különböző népcsoportok képviselték az ortodoxiát. Történetesen azok az 1600-as évek legvégén Makedóniából Magyarországra menekülő ortodoxok is, akik ide me­nekítették elsősorban tehetségüket és vagyonukat, de egyben - a ma­gyarság számára sajátságos - kultúrájukat és vallásukat is. Annak el­lenére, hogy a görög nyelvet használták és istentiszteleteiket is görö-

Next

/
Thumbnails
Contents