A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Az ortodox templom ikonjai és liturgikus tárgyai (Kárpáti László)

Oh) id városa és a Szent Naum kolostor látképe, 1762. javarészt balkáni eredetűek. Ez mindenek előtt az ötvösművekre vonatkozik. Közvetlen ikon behozatalról nincs tudomásunk, azonban a XVIII. század második felében Ráckevén létesült és zömmel moszhopoliszi származású szerzetes festő műhely egyik napról a másikra Európa szívébe plántálta a Balkán archaikus, tradicionális ikonfestészetét, amely az új környezetben meglehetősen anakronisztikusán hatott. A továbbiakban kíséreljük meg a műtárgyakon keresztül, illetve azok legjelesebb darabjainak bemutatásával felvázolni azt a miliőt, ami a miskolci egyházközség tagjait körülvette. Az ikonok a keleti egyház szentképei. A keresztény kelet egyházmüvészetének emlékei közül talán éppen az ikonok állnak leginkább az érdeklődés középpontjában, ugyanakkor éppen ezek megértése körül tapasztalható a legtöbb félreértés is. Az ortodox teológia a bizánci történelem egyik tragikus korszakának a képrombolás korának lezárásaként a VII. Egyetemes Zsinaton (787) foglalta kánonba az ikonok tiszteletéről szóló tanítást. A bálványimádás vádjának örök időkre szóló