A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

használatba, majd a templomba. A látványos és gazdag tárgyegyüttes nemcsak hagyatékok és felajánlások útján, hanem jelentős pénzadományok útján gyarapodott. * * * Ahogyan a 18. századi görög kereskedő családok leszármazottjai kihaltak, elköltöztek Miskolcról vagy vallásukat is „elhagyva" asszimilálódtak, úgy szűnt meg fokozatosan az egyházközösség majd a hitélet is. A templomalapító adományok gyűjtésekor a „történelmi" családok megállapodtak, hogy ha majd egyszer a hitközség tagjai kihalnak, a templom mindaddig őrizze emléküket és adományaikat, amíg egy család is él közülük. „A múló évtizedek alatt kihaltak a gazdag görög kereskedő családok - olvassuk a Reggeli Hírlap c. miskolci napilap egyik 1920. évi számában -, s az egyre kevesbedő, pusztuló görögkeletiek között hagyománnyá vált, hogy vagyonukat a miskolczi görög keleti hitközségre hagyományozták. A Széchenyi utcai görög kereskedők házai, ékszerei, földjei, mind a görög keleti hitközség birtokába jutottak. Ahogy fogytak a görög keletiek, úgy gazdagodott mindjobban az egyre néptelendő egyház. Minél kevesebben voltak a hívők, annál nagyobb vagyon ura lett a kis hitközség. Néhány évtizeddel ezelőtt már a legkisebb, de a leggazdagabb magyarországi hitközségek egyike a miskolczi görög keleti hitközség volt." 2 A templom műkincsekbeni gazdagsága mindmáig megőrződött. FRH. 1922. okt. 28.