A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

„A nagytengely folytatásában négyzet-alaprajzú kiegészítés, mellette karzat (látható a tervező elképzelésén). Primitív térkapcsolásként hat a hajó északi és déli falán a félkör-lezárással végződő lépcsőrendszer. Az elliptikus tér keleti meghosszabbítása három lépcsővel magasabban a szentélybe vezet, mely téglány alaprajzú és az oltártól képfal választja el."

32 Ezt a második, kupolás, barokk templomtervet hasonlóan elvetették, s így született egy évvel később a harmadik, fő vonalaiban, megjelenésében végleges terv. Az 1785-ben készült tervekre csak a megvalósult külsőből, belsőből lehet következtetni. Bizonytalanságot okoz az, hogy Leszih Andor vélekedése szerint az a terv valósult meg, amelyet 1782-ben készíttetett a kompánia. Még ebben az évben a közösség elöljárói, Pataki György elnöklete alatt a terveket Bécsbe vitték a császárnak bemutatni, s miután azt II. József elfogadta, Miskolcon felépíttették.

33 Horváth Béla másként fogalmaz: „A templom felépítményében a nyugati főhomlokzaton kívül, különösen a belső kiképzés tartalmaz copf-stílusú részleteket. Ellentétben a tervvel(!) a kórus mellvédjét nem egyes pillér, hanem ikeroszlop támasztja alá, mely fölött a karzat ívesen domborodik a szentély fölé. Egyértelműen copf-stílusú a mellvéd architektúrája is. Hajójának oldalát - ugyancsak eltérően a tervtől(!) - erősebb homlokú hajlattal kiülő lizénák tagolják, melyek között az északi és déli oldalfal ablakai láthatók, kosáríves záródásukkal."

34 E leírásból arra lehet következtetni, hogy a barokk után volt egy copf-stílusú - de általa nem megfogalmazott - terv, s módosításokkal az valósult meg. Ellenkező esetben az 1784-es barokk terv módosításokkal történt megvalósításáról lehet szó, amelyben a copf elemek váltak hangsúlyozottá. A harmadik templom-terv készítője ismeretlen, s bizonytalanság van a kivitelező személyét illetően is. A templom építését egy 1785. április 11-én kötött, majd 1785. augusztus 11-én kibővített formában újra aláírt szerződés szerint Joan Michael Schajdler (a magyar változaton), illetve Johan Michael Scheidler (a német nyelvű változaton) vállalta. O tekinthető tehát a templom építőjének. A templom építéstörténetével foglalkozó szerzők közül Horváth Béla bemutat egy olyan tervet, amely ugyan nem azonos a mai bejárattal (tehát nem valósult meg) de Johannes Adami építőmester nevét őrzi. Ugyancsak róla, de már Popovics Konstantin írja, hogy „a Johannes Adami lapicidea (=kőfaragó) által tervezett copf vázákkal, volutákkal tagolt kapukereHorváth B., 1956. 61. p. i3 Leszih A., 1929. 189-190. pp. 4 Horváth B., 1956. 64. p.