A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

tek közé helyi mesterek átlósan tagolt vaskaput szerkesztettek, melyre kovácsolt vas rátétet helyeztek levél- és indadíszítéssel."' Ezekből világosan kitűnik, hogy Adami János (aki egyébként a miskolci görög kompánia tagja volt) csupán kőfaragóként működött közre az építkezésen, s nem valós állítás az hogy: „1785-ben megszületett a végső elgondolás egy hosszanti elrendezésű templomra, melyet az olasz származású építész, Adami János kivitelezett."

36 (A mesteremberekkel kapcsolatos anomáliák abból is származnak, hogy a templomépítés időben nagyon elhúzódott, s a két évtized alatt sokan, közöttük sok híres mester is megfordult, nyomát maradandóan hagyva a templomon. Ezt bizonyítják azok a számlakötegek, amelyeket a MOGY. anyaga őriz a Herman Ottó Múzeumban.) A szerződések és a számlák alapján bizonyos, hogy a templom építésze, építőmestere Joan Michael Schajdler volt. A szerződés pontjai nagyon határozottak, a nem teljesítést, vagy a rossz munkát „szankcionálják". Az építés vezetője egy Franc nevű pallér volt, akit a szerződés is megnevez. Az épületen minden nap 11 kőműveslegény és 1 inas dolgozott a mester mellett. A templom alapja 8 suk szélességű, a föld felett 1 öl (1,6-2 m) szélességű fallal, de más építéssel kapcsolatos kikötést, elvárást nem rögzítettek. A mester 700 frt előleget vett fel, de ebből gondoskodnia kellett minden szerszámról, az építkezéshez szükséges állványzatról és más kellékekről. Viszont minden építőanyagot (kavics, tégla, kő, mész, fövény stb.) az eklézsiának kellett az építés helyére szállítani. A szerződésben nincsen szó sem a teljes, sem a részköltségekről, s nem tudjuk munkájáért mennyit kért, vagy kapott a kőműves mester. Azt viszont rögzítették, ha a mester szakmai hibát követ el, vagy bármi oknál fogva munkája nem felel meg az elvárásoknak, elbocsátható, s munkájáért a közösség nem köteles fizetni. A magyar nyelvű szerződésbe később beírták, hogy a munka befejezése után, „minden fizetésen felül Harmincz Aranyal még diskretionálisan tartoznak." (Ez lehetett vagy a munkák végéig, a „műszaki átadásig visszatartott pénz, de lehetett fizetségen felüli „honoráium" is.)'

7 A templom alapkő letételéről Putnik Mózes karlócai metropolita 1785. július 21-én keltezett leveléből szerzünk tudomást. írja. hogy Evretta Bendella (magyar „használatban" Bendella Ferenc) miskolci pap mellé kirendel egy érseki embert, név szerint Meletius Michalovics szerzetest, akinek jelenlétében kell letenni az új templom alapkövét. 35 Popovics K., 1965. 5-6. pp. 36 Kordos L.-Pikó M., 1975. 5. p. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 28.