A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert (Dobrossy István)

lett, de 1852-ben újra visszatért Pestre. 1853-tól a Pesti Napló cikkírója, majd szerkesztője, politikai, színházi, egyesület témákban és ügyekben nagy jártasságra, írásaival elismerésre tett szert. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. A Magyar Altalános Biztosító Társaság tisztviselője majd főügynökségének lett vezetője, s élete végéig foglalkozott a biztosítás ügyeivel. Beszédei, írásai, levelei, költeményei a fővárosi lapokban jelentek meg 1842-1883 között. Önálló munkái, kötetei is jelentek meg a színház, a biztosítás, de az államjog témaköréből is. 1884-ben Budapesten halt meg, ott is temették. (Felnőttként, élete során Miskolcon nem járt, legalábbis erről nincsenek adatok, feljegyzések.)

99 A Pomperi család a Széchenyi u. 3. számú házhoz kötődik, bár ez csak egy rövid időszakot jellemez. A XVIII. század végén saját házat építenek a Kossuth u. 12. szám alatt. Domby István 1817-ben készített telkes térképe és névmelléklete szerint az akkori 2636. számot viselő, 334 négyszögöl telken álló ház tulajdonosa Pomperi János és családja.

100 Térképünk 9. számú sírhelye újabb kérdéseket vet fel. A temetőkert tisztítását megelőzően készült fényképen jól látható az a sírkő részlet, amely egy 1794-ben állított emléknek a „talppal" ellátott alsó része. A felirat nem látható rajta, így azonosítási támpontul csak az évszám szolgálhat. A feltáró munkálatok után megtörtént egy másik, a közvetlen környezetben található töredékkel való illesztése. A töredékek, de főleg a rajz összetartozást sejtet, amelyet nem igazolnak az írásos dokumentumok. (Az értelmezést leginkább szolgáló sírkereszt vagyis a síremlék felső része nem került elő.) A rajzon látható két töredék közül a felső rész szövege kevés az értelmezéshez, a névazonosításhoz. Az alsó részen olvasható évszám csak annyival visz közelebb a megoldáshoz, hogy átvegyük a halotti anyakönyv adatait. Eszerint 1794-ben 17 temetés történt. Közülük 10 csecsemő volt, akiket azonnal a köztemetőben temettek el. 4 fő gyermekkorban halt meg, s mindössze 3 felnőttet temettek. Közülük Georgiosz Pova feleségének síremlékét már ismertettük, rajta kívül Georgiosz Gerga felesége Kiuránó és Gyankosz Olaszi felesége, Pelagia hunyt el ebben az évben. Ezek azt sejtetik, hogy női síremlék-töredékről van szó, s mindenképpen olyan családról, amelyik vagy a férj, vagy a feleség oldaláról közismert, s a templom építését eldöntő, azt anyagilag is számottevően segítő tagja volt a miskolci görög közösségnek.

101 Szendrei J. 1911. V. k. 330-331. pp. 0 Marjalaki Kiss L. 1958. 141. p. 1 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 397-399. pp.