A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

zökönyveket is - olvassuk a tanúkihallgatások anyagában - de azokban semmi mást nem találtak, csak 1749-ből egy protestációt, amelyet az akkori katolikus plébános, egyben borsodi alesperes terjesztett elő a schizmatikusok (= az egyháztól elszakadtak, itt nem egyesült vallásúak) ellen a fent nevezett kápolna használata miatt, és bár ennek a protestációnak a következményeiről semmit sem tudni, mégis hinni lehet hogy azt a kúriát, ahol a kápolna volt, nem vették vissza a katolikusok, hiszen sok adománylevél szól arról Lipóttól kezdve Mária Teréziáig, hogy a görögök ott építhetnek templomot, ahol nekik tetszik."

2 A tapolcai apátság miskolci kúriájáról (Curia ad Abbatiam S. S. Petri et Pauli de Tapolcza) 1504-ben utal az első okleveles adat.

1 Ekkor Anna királyné, Diósgyőr ura, egyben a tapolcai apátság kegyura privilegiális levéllel kiemeli a telket a többi jobbágytelek közül, s felmenti a földesúri kilenced és robot teljesítése alól. Az oklevél utal arra, hogy a bencés kolostor által korábban megszerzett jobbágytelekről van szó. Egy 1521-ből származó adat - a tapolcai apátság 1533. évi lerombolását megelőző utolsó említés - szerint ez az épület kőház (dormis lapidea), s a piactér legjelentősebb épülete, amelynek számos bérlője van.

4 1717-ben egy ingatlan-összeírás során az épületről a következőketjegyezték fel: a Piacon álló épületben van három szoba és két bolt, amelyekért a rác bérlő 30, illetve 33 forint díjat fizet. Van az épületben mészárszék, s ennek bérleti díja 50 frt. A korcsma urasági kezelésben van, ennek árendája 150 frt. A cúria alatt két pincében is lehet bort tárolni.

5 A leírásból elsősorban kereskedőházra gondolhatunk, s nem olyan épületre, amely valamelyik részében egyházi, hitéleti funkcióval is rendelkezett. Egy másik leírás, amely 1736-1743 közötti állapotot dokumentál, már valamivel többet sejtet. Az épület helyiségeit Stainiger Andrástól bérelték használói, amely jó állapotban találtatott. Korábban cseréppel, kőpalával volt fedve, újabban zsindelytetőt kapott. Az utcáról ámbitos (tornác) vezet be, amelynek mindkét vége ajtóval van lezárva. „Ezen ámbitos alatt megyén az ember egy grádics alatt egy bótocskába, melyet most húst vágónak és mészárszéknek csináltak... Az ámbitosról nyíló ajtón át lehet jutni az udvarra. Itt van a korcsmáros lakása, amely konyhából, szobából és kamrából áll. Az udvarról dupla ajtóval nyílik egy vendégszoba, ebben most Görög János árul, s ezért a helyiségért évi 30 forintot fizet... - B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 39. 3 Szendrei J., 1890. III. k. 142. p. 4 Heves m. Lt. XII-1. 20. köt. Nr. 213., ill. Szendrei J.,. 1890. III. k. 277-278. pp. 5 EÉLvt. 2066. rsz. köteg.