A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

Ezen cúriának a hátsó végén van egy kis házikó, mely azonban már teljesen tönkrement, úgy annyira, hogy ha nem reparálják meg, egé­szen elvész. Ezen cúriának egészen bekerített udvara van, deszka ka­puval, de immár egészben puszta, hanem hogy a görög a kőfal végtől sövénnyel is rekesztette, és deszkás kaput csináltatott rajta." Az ösz­szeírásból megtudjuk, hogy az épületnek van contignatiója, tehát eme­leti kiképzése. Az emeletre falépcsős folyosón, ámbituson lehet feljut­ni, ahol hasonlóan deszkából készült folyosó van, s innen van a bejá­rás a szobába. Az emeleten négy szoba van, s „ezen tractust mind az Görögök bírják". A szobákat külön-külön nem, de az ott található be­rendezéseket, bútorokat leírták, s így képet alkothatunk egy közösségi helyiség(?) XVIII. század-közepi berendezéséről. A felső szobákban két kerek és egy vörös bőrrel borított asztalt találtak egy nagy, négy kisebb, s 16 darab festetlen faszékkel. A berendezéshez pohárszék, két kemence, egy festetlen ágy és szalmazsák, butellák, poharak, tehát ivóalkalmatosságok tartoztak. Arról nem esik szó, hogy itt valamilyen szertartásra használt hely lenne liturgikus tárgyakkal, de az asztalok, székek mindenképpen imádkozó helyre, vagy „tárgyaló hely"-re utal­nak, s nem kizárt, hogy valamelyik szoba az ággyal, a kalugyer, vagy pópa lakhelye volt. A kompánia tagjai egyben itt tarthatták megbe­széléseiket, üzleti tárgyalásaikat is. 6 A görög kompánia múzeumba került iratai között a legkorábbi dokumentumok egyike 1745-ből származik, s ez egy magyar nyelvű el­ismervény, amelyet Vay Ábrahám írt alá, bizonyítva, hogy egy házhe­lyet bérbe ad a kompániának. A telken épült házban, annak is az udvari részén említik a kápolnát, amely már Szent Naum nevét viselte. 7 Az árenda-levél szerint a Derék utca déli oldalán, Rácz János ke­let felé eső, Borbély György nyugatra eső telkei és házai között Kecs­keméti Miklós és felesége Tornallyai Susanna tulajdonát képező ház­hely a rajta emelt épületekkel együtt 1743-1745 között a görög kom­pánia bérletében volt. A bérleti díjat 1 746-ig előre kifizették. A házat Vay Ábrahám megvette, de elismeri, hogy a kompánia neki sem adós 6 EELvt. 2066. köteg. ill. Dobrossy /., 1985. 24-31. pp. 7 Szent Naum 830 körül Macedóniában született. Cirill és Metód tanítványa volt, 867­ben pappá szentelték. Mecadóniában tanár lett, egyik szervezője volt az ohridi isko­lának. Egy évtizedet szerzetesként töltött az Ohridi-tó melletti kolostorban, 910-ben itt is hunyt el. Magyarországon és Miskolcon azért tartozott a „népszerű"' szentek közé, mert az itt megtelepedetteknek Naum szülőhelye volt az óhazája. Egyes kuta­tók szerint különösen szimpatikus tulajdonsága volt, hogy szigorúan elítélte a tol­vaj lást és a hazugságot. A kereskedőket pedig mindkettő fenyegette, s fontos erény volt, ha ezeket távol tudták maguktól tartani. Vö.: Nagy M., 1998. 75. p.

Next

/
Thumbnails
Contents