A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Az ortodox egyház a XX. század második felében (Boleszka László Pál)

BOLESZKA LÁSZLÓ PÁL Az ortodox egyház a XX. század második felében A második világháború idején Popovics Szilárd Konstantin parochus mindvégig szolgálati helyén maradt és a háborús időkben is ellátta lelkészi teendőit. A felbomlott egyházközségi tanács helyett intézte az egyházközség ügyeit, amelyhez 1945-ben a Magyar Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól felhatalmazást is kapott Dr. Domán Aladár ügyvéddel, a görögkeleti egyházközség vagyongondnokával együtt. Minden fontosabb intézkedésre, mely a megmaradt vagyon állagára, jövedelmek felhasználására vonatkozott továbbra is a minisztériumtól kellett előzetes hozzájárulást kérni és a minisztériumnak kellett elszámolni. A háború alatt az egyházi ingatlanok súlyos sérüléseinek javításait abból fedezték, hogy - a minisztérium előzetes engedélyével és elszámolási kötelezettséggel - a kisebb ingatlanokat eladták. A templomtorony is súlyos belövést kapott, megrongálódott a templomtető is, ezt azonban anyagi fedezet híján nem tudták kijavítani. A templombelső csodával határos módon semmi sérülést nem szenvedett. A megmaradó ingatlanokban bérlakások voltak és ezek az állami adó és lakásbérleti törvények miatt csekély hasznot hoztak. Ezek jövedelméből az ingatlanokat felújítani, korszerűsíteni nem lehetett. Irattári adatok tanúskodnak arról, mennyi gondot, vesződséget, adminisztrációt jelentettek az ingatlanok. A templomtoronynak és a tetőzetnek önerőből történő megjavítására még csak gondolni sem lehetett. A templom parochusa szinte minden évben kért állami segítséget a műemléktemplom javítására, hiába nyújtotta be azonban a költségvetéseket, a csekély összegekből alig tudták éppen a legszükségesebbeket javíttatni. 1947-ben a minisztériumhoz írt levélben panaszkodik, hogy a templom rendbetételére kiutalt összegek még az előkészítő munkálatok költségeit sem fedezik. Csak 1954-ben sikerült jelentősebb javítási munkálatokat elkezdeni. Az egyházközség fenntartását szolgálta még az ingatlanokon kívül az a csaknem 20 kat. hold föld, amelynek bérleti díjából ugyancsak nem lehetett komolyabb összeget fordítani az egyházközség fenn-