Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

MÁSODIK RÉSZ EMBERELŐDÖK ÉS KÖRNYEZETÜK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

együttest. A felnőtt nő fogait Szabó József vizsgálta, a gyermek fogainak vizsgálatára azonban csak jóval később került sor.

85 A felső fogsor maradt meg benne tej fogak és az első maradó őrlőfogak, valamint két maradó metszőfog csírája. A tej-metszők primitívek és belső (palatinális) felszínük lapát-alakú. A második tej-őrlők kissé modernebb jellegűek, de egy olyan járulékos csücsök található rajtuk, ami kizárólag a neandervölgyiekre jellemző. Az első maradó őrlőfogak koronája rágófelszínének a mintázata szintén a klaszszikus neandervölgyiek jellegeit mutatja. A leletek kora mintegy 60 ezer év. A Neanthropus-fázis egyik lelete az Istállóskői-barlang Würm I/II interstadiális (mintegy 33 ezer éves) korú rétegéből került elő 1950-ben. A talált fogcsírt Malán Mihály írta le (1955). Ez egy 9 éves gyermek jobb alsó második őrlőfogának kifejletlen koronája, amely minden részletében megegyezik a mai ember homológ fogával.

86 A Miskolc-Tapolca-sziklaüregben Megay Géza 1931.ben talált egy emberi nyakszirtcsont töredéket, néhány kovakőeszközt, átfúrt rénszarvasfogat, valamint barlangi medve és hiéna csontokat. A leletek kora Würm, felső-palcolitikum. Az emberi maradvány feltehetően egy 20 év körüli nőhöz tartozhatott. A csont vastagabb, mint egy mai emberé, de jól megfelel a jégkorvégi, robusztusabb Homo sapiensének. A csont enyhe görbülete és a külső felszínén látható gyenge izomtapadási helyek is igazolják ezt. A magyarországi és ezen belül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei leletek jól beleillenek az emberré válás európai Archanthropus-, Paleanthropus- és Neanthropus-fázisúnak leletei közé. 'Pop, I. etal 1996., 233-270. p. 5 Thoma A. 1966., 263-282.p 6 Malán M. 1955., 145-148.p 7 Thoma A. 1957., 60-69.p