Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

ELSŐ RÉSZ LEGŐSIBB MÚLTUNK KUTATÁSA ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

A karsztüregek helyett mindinkább az impozáns nyíltszíni őskőkori települések - Arka Herzsarét, Miskolc Avas, Korlát Ravasz-lyuk-tető, Bodrogkeresztúr Henye-hegy feltárásával foglalkozott. Vértes László 1914-1968 A barlangok iránti érdeklődése vezette előbb a barlangászat és a negyedidőszaki gerinces őslénytan, majd a régibb kőkor régészete felé. 1947-től 1968-ig kezelte a Magyar Nemzeti Múzeum paleolit gyűjteményét. A második világháború után megújult kutatás első nagyszabású ásatását 1947 és 1951 között a szilvásváradi Istállós-kői-barlangban végezte. Az eredményeket 1955-ben és népszerű formában 1957-ben a Medveemberek krónikája című könyvében tette közzé. A/, I95ü-es években Lambrecht Kálmán-, a Pes-kő-, a Petényi-, majd 1966-ban a Szeleta-barlangban dolgozott. Nyíltszíni lelőhely feltárásai közül a megyéből kiemelkedő jelentőségű az árkai Herzsarét és a bodrogkeresztúri Henye-hegy gravetti őstelepén végzett ásatása. 1965- ben publikálta Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon című müvét, amely régészetünk mindmáig használt, fontos kézikönyve. 1966- ban a miskolci Hermán Ottó Múzeumban rendezte meg a Szeleta-munkaértekczletet, amely a közép- és kelet-európai középső- és felső-paleolit levéleszközös régészeti kultúra nemzetközi kutatását tűzte ki célul. A vértesszőlösi alsó-őskőkori őstelepülés neves feltárójának tragikus, 1968-ban bekövetkezett halála után mintegy harminc évvel, 19992002 között folyik - közel hasonló célkitűzéssel - a Bükki-Szeletai- és Aurignaci-kultúra kutatása, a Miskolci Egyetem Ős- és Ókortörténeti Tanszéke vezetésével. (Ringer A.) Vértes 1968-ban bekövetkezett tragikus halála után új színt és lendületet jelentett Hellebrandt Magdolnának a Hermán Ottó Múzeum részéről végzett miskolc-diósgyőrtapolcai ásatása. A Saád Andor közreműködésével 1973-ban végzett munka először bizonyította, hogy az ősember barlangok előterében is megtelepedett hazánkban. Az 1945-től 1976-ig, Gábori Miklós Les civilisations du Pciléolithique moyen entre les Alpes et VOural

x% című, fél Európát felölelő szintézise megjelenéséig terjedő tudománytörténeti időszakot a régészet terén sajátos kétarcúság jellemzi. Ez nem csak a lelőGáboriM. 1976.