Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

Nagy törődésembe került nekem valami költeményt gyártani az Arany születése megünneplésére. Hetekig nyugtalanította még az éjszakákat is. Már készen vagyok vele, de nem megelégedve. Címe: Arany bölcsője. Összeférceltem többnyire invita Minerva. Intés a Múzsától, hogy itt van ideje a hallgatásnak. Lázasan készül az ország az új király, IV. Károly koronázására, mely december 30-án szombaton megy végbe a budai várban. Reményteljes jövő, biztató előjelek, de Isten kezében a bizonyos valóság. A mi hazafias ellenzékünk - az ősi nemzeti átok súlya alatt - szorgalmasan igyekszik szaporítani a kifejlőkészségeit. Mi lesz magatartása, ha majd a háború szerencsés befejezése után megkezdjük a helyzet tisztázását Ausztriával!? Ma Ernuszt Kelementől kaptam Vladról néhány sornyi levélkét. Ünnepi és újévi jó kívánat és egyéni vonások az ő egészségi állapotáról és helyzetéről. Rendkívüli hanyatlást mutat írása és fogalmazása. Nyolcvan éven ő is felül van. De én, aki őnála néhány évvel idősebb vagyok, sok évvel fiatalabbnak mondhatom magamat. Kegyetlen, változatos az idő játéka, de természetes. Miskolc 1916. december 30. Ma koronázzuk magyar királlyá IV. Károlyt a budai Mátyás király templomban. Félig-meddig ünnepel ezen a napon, hivatalos rendeletre, az egész ország. Hivatalszünetek, bezárt boltok, nemzeti zászlók, harangzúgás, templomi külön isteni tisztelet, az utcákon járó-kelő népsereg. A budai udvarban pedig kibeszélhetetlen pompája a nagy esménynek. - Reményre, bizalomra jogosít a fiatal király eddigi magatartása, viselkedése, különböző nyilatkozata. Hathatós tanítója lehet a rég tartó háború, melyben alkalma volt bölcs és hasznos tapasztalatokat szerezni. Ha egyénisége oly erős és önálló tudna lenni, mint az igazi fejedelemé: nem félhetnénk a hozzá férkőző rossz tanácsadóktól, s megérhetnénk, hogy Ausztria és Magyarország csakugyan egymástól különböző, önálló, független két állam. Több idő óta rövid sétákat sem tehetek az utcán. Nem engedi a lucskos idő s a sokszor szeles időjárás. Néhány nap tűrhető fagy volt, de ismét visszaesett. A komor sötétben olvasnom,. írnom szinte lehetetlen. E sorokat is csak tapogatva firkálom, s ha leírtam, elolvasni nem tudom. [...] füzeteimet és könyveimet elolvasatlan kell végleg félretennem. A hírlapokból is csak Ilonka olvasgatáfsa] folytán értesülök egyről-másról. Siralmas állapot, de temészetes. Meg kell rajta nyugodnom. Miskolc 1917. január 1. Átléptük az új év küszöbét. Ez a nap is a többi, megszokott napok szürkeségével vagy sújtoló aggodalmával köszöntött be. Miskolc 1917. január 5. Abba kellett hagynom az írást az év első napján részint hirtelen közbejött akadály, részint a rendkívül homályos idő miatt, melyben a betűket alig láthatták