Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

rultunk. Mint máskor is gyakran, most is eszembe jutott, hogyha ezen harsány, éneklő, roppant hangtömeg harmonikus, összhangzatos éneklésben nyilatkoznék, mily lélekemelő gyönyörűség volna az! Mikor fog a mi templomi éneklésünk oda tökéletesülni?! Ami engem most főképpen itt tartóztat, az kertem elkorhadt, hosszú palánk­kerítésének rendbe hozása. Néhány napi munka. Sokba kerül, de nélkülözhetlen és halaszthatatlan. A megbízhatónak látszó, régi ismerős mesterember is úgy csal, amint tud. Oly magas anyagszállítási-számlát hozott nekem a fakereskedőtől, hogy a kereskedő, mikor magamhoz hívattam, szinte felényire szállította azt le. így a megrendelő ács-ember elesett a remélt s talán kikötött huzavonától. Örömmel szemlélgetem kertem sűrű, zöld pázsitját. Most már a gyümölcsfák is kezdik megbízhatóbban mutogatni a jövő termés kilátásait. Cseresznye, szilva, barack már itt-ott teljes virágzásban van. Korai körtéken a gyér virágbimbók már fejlőben vannak. Az almák rügyei meg nehezen nyiladoznak. Mióta itt vagyok, a leggyönyörűbb, meleg tavaszi napok jártak. Tegnap szin­te kánikulai hőség. Csudálatos a fejlődés, mely a fák lombjaiban egyik napról a másikra észrevehető. Ma, úgy látszik, változni készül az időjárás. Reggeliben hí­ves, most dél felé esős, szinte viharos szél, mely porfelhőt ver fel az utcán. 1914. április 17. Tegnap szerencsésen bevégeztettem azt a kerti munkát, amiért hosszabbra nyújtottam itt mulatásomat. A megromlott régi, szinte húsz éves palánkkerítést rendbe hozattam, megújíttattam. Gyümölcsfáim töveit kitányéroztattam, úgy­hogy most már kertecském semmi további nagyobb munkát nem kíván, s nyu­godtan látogathatok ide ismét a jövő hónapban, hogy a fák virágzásában gyönyör­ködjem. A rendbe hozás bizony számításomon felül sokba került. Csak a faanyag ma­ga százhúsz korona, nyolc ácsnapszám harminckét korona. Ezenkívül tetemes az is, amit itt a körülmények szerint ki kellett adnom. - Száznyolcvan koronát hoz­tam ide magammal: alig maradt a visszautazásra szükséges költség. Megszedett sző­lőtőke lettem. Az időjárás, némi csekély esős változással, folyvást szépen kitartott. Néha hí­ves szél jött közbe. Ma különösen háborog az, és nagyon hideg. Tegnap este szinte féltünk az éjjeli fagytól. Talán éppen a szél gátolta azt meg. De a rügyek és virág­bimbók fejlődése megakadt. Rózsafáim is csak itt-ott pattognak nagyon gyengén. Egypár végleg kiszáradt. Olvasgatásom csupán a hírlapokra szorítkozik. Egypár levelet írtam válaszul. Nem kedvező hírt kaptam Miskolcról a rég sínylődő szegény Juci betegségéről. Mennyit s mióta szenved reménye nélkül a jó egészség visszanyerésének! Ez év augusztus havában be fogná tölteni életének hetvenharmadik évét. Életnek szép szám, de szenvedésnek felette sok. Reméltem, hogy itteni huzamosabb mulatásom alatt, ha csak néhány pilla­natra is, betekint hozzám a Múzsa. Nem tette. Nagyon érzem a nagy életkor súlya alatt szárnyainak fáradt, kimerült voltát. Kínálkozik fejemben kóválygó egy-egy

Next

/
Thumbnails
Contents