Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

nyörködve üldögéltem a korhadó, vén hársfa mellett levő ülőpadomon. Szívtam a szülőföldi illatos levegőt. Beszélgetés közben bizony szomorúan kellett tapasztalnom, mennyi nyugtalanságnak és kénytelen áldozatosságnak vannak kitéve a szülék a két fiúért. Adósságaikból nemigen bírják őket kitisztázni. Ez, kivált az egyiknél, oly tetemes, mely a fiú hivatalos állását már szinte kockára teszi. A múlt hónapban megírtam azt a verset, melynek tárgyát egy idő óta elmémben forgattam. Címe: Végtelen színjáték. A földet képzelem nagy színpadnak, melyen az emberiség, illetve annak egyénei játszódják a magok színdarabját; ki-ki önállóan a magáét. Isten a szerző és a játék bírálója. A különféleség egységgé olvad őnála. A játszók egymás után lemerülnek a süllyesztőbe, de helyettök mindig újak kerülnek színpadra - vég nélkül. Első olvasgatásra tetszetősnek látszik előttem. Két tárgyam van még jegyzésben: egyik a föld, a másik Kálvin. Lesz-e hozzá időm és kedvem? Isten tudja. 1913. május 12. Pünkösdöt ünnepeljük, ma a második napját. Tegnap a hívek seregével ünnepeltem együtt a templomban. A szertartás hallható vagy hallani való részéből nekem csak az éneklés jutott. Űrasztalához a köznép sorai élén járultam. Hogy a szereztetés igéinek meghallgatása végett, mintegy az apostolok ábrázolására, szokás szerint ott legyek az asztal körül állók sorában, nem engedi immár lábaim gyöngesége. Templomba menetelem előtt elolvastam az alkalmi imádságokat, abból az elviselt könyvből - a „Szikszai-tanításokból" -, melyből szüleim imádkoztak. Olvastam a Bibliából is az ünnepre vonatkozó részleteket. János evangyeliomának huszadik részében azt találom, hogy Jézus a feltámadást követő napon, „mikor az ajtók zárva valának", megjelent a tanítványok között. „Békesség nektek!" stb. „És mikor ezeket mondotta volna, reájok lehellé, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket!" (22. vers) Most már nem tudom, e leheléssel adta a Szent Lelket a tanítványoknak, vagy csak intette őket, hogy majd ezután vegyenek? Ha akkor rajok lehelte, mi szükség volt annak későbben újra leszállani reájok az égből? Oly szándékkal jöttem tegnapelőtt, hogy kedvező időben itt töltök négy-öt napot. Most komor, hideg napjaink gyakori esővel járnak egy idő óta. Tegnap szép napfényesre fordult, de ez éjjel ismét esősre változott. Most dél felé a nap csak félénken bujkál a fellegek közt. - A tegnap néhány óráját gyönyörködve töltöttem kertem lombos fái alatt. A dús növésű, magas, zöld fű jólesett a szememnek. A körte- és almafák most már kivehető gazdag termése biztat. Biztató remény, mely még oly sok bizonytalanságnak van kitéve. A rokonok körében itt most kevés számú résztvevőre olvadt az ünnepi vendégeskedés. A család sok tagját távol visszatartották a körülmények. Tűrnünk kell. 1913. május 14. A három haragos szent: Pongrác, Szervác, Bonifác szereplése a mai nappal véget ért. Nem voltak haragosak. Igenis nyájas, derűs, meleg arcúak voltak. Vala-