Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

Miskolc 1913. április 22. Néhány nap óta jobbra fordult a télies, zord időjárás. A fagylaló hideg és átfutó nagy havazás után eső következett. A levegő megenyhült Fényes, meleg napsugárban sütkérezhettünk. De ez a tavaszra hajló kedvezés nem állandó. A nap gyakran felhőkbe vonul. Fel-feltámad a szél. Akkor aztán a levegő mindjárt lehűl. Reggelenkint, de kivált este mindig hideg van. A növényzet, amint látom, nehezen fejlődik, visszaesett a fejlődés. Hírlapokban olvasom s egyesektől élő szóval is hallom, hogy az április 12-13ai fagy nem tett oly nagy kárt, mint arról az első napok benyomása alatt beszéltek. A vetések nem szenvedtek, szőlők és gyümölcsösök is csak szórványosan. Szentpéterről is ilyenforma híreim vannak. - Oda a jövő szombaton, e hónap 26án szeretnék kirándulni egy napra. Körte- és almafáim virágzását még javában találnám. Ma szemlélni nekem épp oly gyönyörűség, vagy talán „finomabb" gyönyörűség, mint a gyümölccsel rakott ágakat. Mikor pedig gyümölcs nem terem, a virágzás szemlélete az egyedüli jutalom. E napokban egy rendkívül érdekes könyvet olvastam ki: Bismarck és Andrássy. Politikai tanulmány, írta Halász Imre, 1913. A két nagy államférfi nyilvános működését beszéli el igen-igen alaposan és érdekesen. Világosan, egyszerűen fűzi az események fonalát. Egyszerű, könnyen átlátszó képben áll előttünk a nagy Németország megalakulása, s azzal párhuzamosan a mi alkotmányos fejlődésünk, a berlini kongresszus, Németország és Monarchiánk szövetsége (Andrássy műve); a két nagy ember küzdelmei, jelleme - különösen megható a Bismarck felemelő, fényes pályája, s annak szomorúságot keltő, szinte tragikus bevégzése. O sem tudta, vagy nem akarta megírni, hogy a nyilvános pályán szereplő bármily óriásnak eljön az ideje, midőn a pódiumról le kell lépnie, s ezt az időpontot el kell neki találni. Bismarck született 1815. ápril. 8-án, meghalt 1898. július 30-án Friedrichsrahcban. Sírkövére saját rendelete szerint ennyi van írva: Otto Fürst von Bismarck ein treuer deutscher Diener Wilhelms. Andrássy Gyula meghalt: 1890. febr. 18., Volosca. 1913. április 26. Röviden csak annyit jegyzek ide, hogy ma a déli vonattal érkeztem; Irma húgomnál egy megszokott ízletes ebédben részt vettem, s pár óra múlva az öt órai vonattal visszaindulok Miskolcra. Leginkább az hozott ide hosszú távollét után, hogy kertem gyümölcsfáinak virágzását láthassam, rokonaim körében egypár órát eltölthessek, s egy kis szentpéteri tavaszi levegőt szívhassak. Mindez megtörtént. Körte- és szilvafáim ágai szinte hajladoznak a virágtenger súlya alatt. A törpefácskák csaknem mind teljesen üresek. Nyugodtan és remélve ülök a lombok alatt néhány percig, hálával a gondviselés iránt, hogy még odaülhetek. Miskolc 1913. április 27. Végre csakugyan meglátogathattam tegnap szentpéteri kedves kis „fészkemet". A túlságosan is meleg, fényes tavaszi nap kedvezett a kirándulásnak. Egyedül mentem, ápoló nélkül. Mert egy rövid napra baj nélkül elmaradhatok.