Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

lődhetik, megsül, lehull. Kukorica nem lesz. A mező kopár, a csorda bőgve, éhezve jár rajta. - így az én szép kertem is szomorúan fog reám várni. Tátraszéplak 1911. július 28. A dühöngő nap heve nem egész akar engedni. Ma is folytatása a tegnapnak. Csak reggel nyolc óra táján tehetek egy kis sétát. A nap legnagyobb részét szobában kell töltenem olvasgatással, babrálgatással és délután nem csekély álmos unalommal. Mostanában egy hosszabbacska, tizenegy strófás versecskét is sikerült nyélbeütnöm Ok hárman címmel. Arany, Tompa és Petőfi emléke újul fel előttem, a velök érintkezés, az ő méltatásuk s a magam szerény Múzsája. Takaró Irmuskától ma kaptam levelet. Örültem, hogy oly csinosan és helyesen megírta. Tátraszéplak 1911. július 29. Változás történt az időjárásban. A mai nap reggel még nagy meleggel kezdődött, de lassankint fellegzeni kezdett, és délben egy kis futó eső vigasztalt meg bennünket, mely után megint napfény következett. Estefelé pedig egyszerre úgy lehűlt a levegő, hogy szinte fázni kezdtünk. Estére is borús, hűvös maradt. Nem tudni, minő lesz a folytatás. A hírlapok szerint meteorológok megjósolták erre a napra a fordulatot. Unatkoztam szinte az egész nap. Aludnom is kellett. A tegnapi versköltés izgatottsága még ma is tartott. De azért a rendes sétámat délelőtt is, délután is megtettem. Takaró Ilonkától egy gyönyörűen megírott levélkét kaptam. Szegény gyerek! Csak boldogulhatna, csak megszabadulhatna irtózatos betegségétől, az epilepsziától! Annyi jóravaló képesség volna pedig benne. Holnap neki is fogok válaszolni. Ma két hete érkeztem. Fele elmúlt ide határozott időtöltésemnek. Még nemigen untam meg. A nagy meleg hasznosabb és tűrhetőbb volt, mint az ellenkező túlság. Tátraszéplak 1911. július 30. Atrándultam a tátrafüredi ebédre. Hiányzott a társaságból Darányi, akit gyöngélkedése tartott vissza, és Tarkovics, aki Széplakon mulató rokonait látogatta. - Menetközben Uj-Tátrafüreden templomba mentem. Jelenleg Nagy Béla sárospataki fiatal teológiatanár ott a soros pap. Tele volt a kis templom. De bizony a szertartás nem volt rám nézve lélekemelő. Egy szó sem jutott fülembe az eléggé élénken s hozzám szónokló lelkész beszédéből. Se imádkozni, se énekelni nem tudtam. Ez a félsüket állapot nehezedik rám az ebédlő társaságban is. Szinte visszatart. A tegnap hirtelen lehűlt idő nemigen folytatta a mai nap. Meglehetős napfényes melegünk van, de mérséklé a szél. A hő csökkenése érezhető.