Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

értékes ingatlantelkével, épületével és tekintélyes alaptőkéjével (117 ezer korona) egyszerűen átadassék-e az államnak, mely az országos „Gyermekliga" miskolci telepének megalkotására használja azt fel. Úgy hiszem, hogy az átadás ellen számos ok és érv fog itt síkra szállni. Az állam nem magába olvasztani, hanem inkább segíteni tartozik az olyan emberbaráti intézményeket, melyeket társadalmi tevékenység és adakozókészség hozott létre, s melyekhez régi kegyeletes múlt idők emlékei fűződnek. Az állam a törvény értelmében vegye föl az „elhagyott gyermekek" gondját, de engedje, sőt örömmel szemlélje, ha őmellette a nőegylet is a maga módja szerint gondoskodik a maga árváiról. Azt hittem, most már valami feltűnő jeleit találom gyümölcsfáimon a tavasz közelségének. De nem találtam. Alig-alig mozdul itt-ott egy-két rügy. Egypár körtefácskán duzzad nagy ritkán egynéhány. Gyümölcsös évre, legalább eddig, semmi kilátás. A természet közel és távol oly fekete színben mutatkozik, mintha március első napjait élnők. Pedig a hernyóirtás hatósági ellenőrzése még soha sem történt oly szigorral, mint most. Úgy hallom, a főszolgabíró a városi elöljárósággal együtt személyesen vizsgálja a gyümölcsöskerteket. Előre gondolom, hogy a vizsgálat után is marad annyi hernyó, amennyi a mi gyümölcsfáink elpusztítására elegendő. 1908. április 7. Legközelebb meglehetős mozgalomba hozta társadalmunk egy részét úgy a fővárosban, mint a vidéki városokban is az úgynevezett gyermeknap. Nyilvános tereken és utcákon úrinők és leányok (lehetőén a legszebbeket értve alatta) önkéntes adományokat gyűjtöttek az „elhagyott gyermekek" gondozására alakult „Gyermekliga" javára. A vállalkozás legtöbb helyen, különösen a fővárosban, afféle sport vagy jux színét öltötte magára. Szinte udvarlási verseny a szép hölgyek színe előtt. Nem csalódtak, akik erre számítottak. Budapesten fényesen sikerült.Mintegy 70 ezer korona gyűlt az urnákba a két gyermeknapon. Miskolcon nem gondolom, hogy hétszáznál több gyűlt volna. Szegény és kicsiny a közönség arra, hogy tekintélyes áldozatot hozzon az emberbaráti célra akár nemes ösztönéből, akár hiúságból. Hallom, itt Szentpéteren is próbálkoztak a formával. Nem említik az eredményt. Képzelem, mily sovány lehet, mikor a városka egyetlen gazdagabb urának adománya egy korona volt. Hol vagyunk azon gazdag, hatalmas államoktól (Amerika, Anglia, Németország), melyekben az emberbaráti intézmények terén csudákat mivel a társadalom részvéte? Nálunk mindenki mindenben az államra támaszkodik. Pedig hiszen az állam mi magunk vagyunk, ereje a mi erőnk, gyengesége a mi gyengeségünk. Ma ez első meleg nap, mely már a tavaszhoz visz. Reggeli nyolc órakor már 10 fok meleget mutatott a hőmérő. De a folytonos szárazság nem engedi, hogy a meleg foganatos legyen a tenyészetre. 1908. április 20. Tegnap és ma Húsvét ünnepét üljük. Az ünnep örömének, kivált tegnap, nemigen kedvezett az időjárás. A gyönyörű, tavaszi, napfényes meleg szombatra