Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Lévay József naplójáról (Porkoláb Tibor)

rozatának harsány beharangozójában -, melyekhez hasonló gyűjteményt a világirodalom remekeinek összességéből is alig lehetne összeállítani, ha a szülők iránti szeretet örök igéit keresnők. Hogy az Akadémia nem tartja érdemesnek a kiadásra, az nem jelent sokat. [...] a következő hozzám intézett levélben ez állt: az Irodalmi Bizottság tegnap esti ülésében úgy határozott [...], hogy nem áll módjában a Visszatekintés és a Szentpéteri üres fészek című kéziratos műveket kiadványai közé felvenni.' [... ] Nem baj. Lévay naplójának sugárzó szellemét nem engedem három kéziratos kötetbe zárva maradni."

21 A Lévay-apologéta miskolci költő és vallástanár megtartotta, sőt túl is teljesítette ígéretét: nem csupán a kimásolt naplójegyzeteket, de - még ugyanebben az évben - a megrendelt Lévay-esszét

22 és (diák)ai közreműködésével) a Visszatekintést

2

^ is sikerült megjelentetnie. Ugyanakkor Balázs - Lévay intencióinak megfelelően

24 - többször hangsúlyozza, hogy a Szentpéteri üres fészek „báját, szépségét mindenekfölött az bontakoztatja elénk ellenállhatatlan erővel, hogy nem a nyilvánosság számára készült. Önmagának írta, aki írta. Őszintén, keresetlenül, magángyónásszerű meghittségben".

25 Ebből következően a naplót „sekrestyének", a „lelki vetkeződés és a szépségek oltárához készülődés imakamrájának",

26 „a tisztes költőpátriárka gyónókönyvének",

27 sőt egyenesen ,,a világirodalom egyik legfönségesebb gyónókönyvének"

28 tekinti, és közreadását csak bizonyos korlátozásokkal látja lehetségesnek: „ezt a naplót egész terjedelmében egyhamar nem lehet kiadni, annyira intim, anynyira még élő emberek életére fényt vető, vagy homályt borító, annyira eleven könyv."

29 Látható tehát, hogy Balázs a válogatás közreadásával egyszerre kívánt két (egymásnak ellentmondó) alapelvnek megfelelni: egyfelől beteljesítendő küldetésként élte meg a „magyar értéknek", „irodalmi ritkaságnak", „egy darab művelődéstörténetnek" nevezett szöveg-együttes közreadását, tanári-lelkészi kötelességének tekintette mindenki számára hozzáférhetővé tenni „a szeretet megélésének prózában megírt eposzát";

30 másfelől viszont szembesülnie kellett az intimitás megőrzésének erkölcsi (sőt akár jogi) követelményével is. Horváth Barna fent említett szövegkiadásainak szemlélete összhangban van a Balázs-féle válogatás alapelveivel. Ez az összhang nem csupán azzal magyarázható, hogy számára a publikálandó szövegkorpusz a Balázs-féle kiadásban fellelhető (azaz „megmentett") szemelvényekkel azonos, hanem azzal is, hogy őt ugyancsak a helyi hagyományok felmutatásának igénye, illetve a valláserkölcsi megfontolások késztették az (újra)kiadására. Horváth a naplófeljegyzések „személyiségformáló ér21 BALÁZS 1935b, 8. 22 BALÁZS 1935. 23 LÉVAY 1935. 24 Lévay például 1895. november 2-án kelt feljegyzésében naplóit „bizalmas lapoknak" nevezi. 25 LÉVAY 1935a, 7. 26 LÉVAY 1935a, 6-7. 27 LÉVAY 1935a, 11. 28 LÉVAY 1935a, 190. 29 LÉVAY 1935a, 8. 30 LÉVAY 1935a, 190.