Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Lévay József naplójáról (Porkoláb Tibor)

Egy évtized múlva a hagyatékot az örökös engedélyével alaposan átvizsgáló Balázs Győző talált rá ismét - a Visszatekintés szövegével együtt - a naplójegyzetekre: „a miskolci Lévay József Egyesület főtitkára [... ] azzal a megtisztelő megbízással ajándékozott meg a Lévay-szobor fölállításának idején, hogy mint költő, írjam meg az Egyesület részére a költő Lévay életét és költészetét. E munkám közben [ifj.] Csernák Béla barátomhoz, egykori kiváló tanítványomhoz is fordultam adatokért, mint Lévay rokonhoz. így jutottam el a Visszatekintéshez vezető útra. És ezen az úton felbecsülhetetlen értékekkel találtam szemközt magamat."

14 Balázs részletesen beszámol arról is, hogy a Szentpéteri üres fészek kéziratos köteteiből

15 szerzetesi szorgalommal és áhítattal másolta ki a számára fontosabb részeket: „a rendelkezésemre álló néhány napocska alatt az éjt is szívesen nappallá téve, egynéhány idézetet kiírhattam a hatalmas három kötetből, melyeknek elsője 390 lap terjedelmű, s 1892-1907-ig terjed, másodika 234 lap, s felöleli az 1908-1912-ig terjedő időt, harmadika 279 lapnyi, s 1917-ig eszközölt följegyzéseit tartalmazza."

16 Ez a szelekciós tevékenység egyfelől a szövegválogató apologetikus-kultikus Lévay-képének, illetve a helyi Lévay-kultusznak a megerősítésére irányult: „a napló idézeteit úgy válogattam ki a följegyzések óceánjából, hogy azokból, mint egy keretből, előragyogjon az a nagyszerű élet, gyönyörű sorspálya, kristályos jellem, nemes szív, kiegyensúlyozott szabad lélek, elénk mosolyogjon az a jóságos bölcs, az a mesteri szerkesztésre annyira kényes poéta, aki és ami Lévay volt. [... ] szinte lélegzetvisszafojtó érzés volt rálelni a naplóban arra a nemes és egyszerű, tehát bölcs emberre, akit a költemények lélekvonásaiból megformáltam magamnak."

17 Másfelől viszont a szövegnek tulajdonított didaktikus (valláserkölcsi) potenciál aktivizálására törekedett: „ifjúsági dolgozatnak szántam, amit csokorba kötöttem. A Szentpéteri üres fészek ösvényén minden elszakadni induló gyermek visszatalál a szülei hajlékhoz." E szövegválogatói-kiadói szándék szerint a szemelvénygyűjtemény „az életbölcsesség aranyigéinek" segítségével „megtanít jellemmé lenni", és így „a Szentpéteri üres fészek a lélek halhatatlanságán nyugvó szellemi felsőbbrendűség igehirdetésének is aranykönyve".

18 Balázs - látva a Lévay Egyesület korlátozott anyagi lehetőségeit - a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel az önéletrajz és a naplójegyzetek megjelentetésére. Mivel az Akadémia („meglepő módon" és „anélkül, hogy bekérte volna a Lévay írásokat betekintésre és fölértékelésre"

19

) úgy döntött, hogy a kiadásra nem vállalkozik, a „Lévay puritán jellemének kálvini értelemben biblikus kegyessége"

20 által megihletett szövegválogató maga gondoskodott az önéletrajz és naplójegyzetek publikálásáról: „Nyilvánosságra kerülnek azok a fölséges sorok - írja cikksoBALÁZS 1935c, 3. A Fürdői naplókat - érdekes módon - meg sem említi. LÉVAY 1935a, 8-9. LÉVAY 1935a, 9. LÉVAY 1935a, 11-13. BALÁZS 1935c, 3. HORVÁTH 1988, 1.