Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Lévay József naplójáról (Porkoláb Tibor)

feljegyzések „a háború zűrzavarában eltűntek".

8 Az „eltűnésről" szóló információk azonban tévesnek bizonyultak: a Lévay-naplók négy kötetét a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi.

9 „Irományairól" és „leveleiről", azaz kéziratos irodalmi hagyatékáról Lévay úgy rendelkezett, hogy a családtag „Csernák Béla vegye át és őrizze, vagy használja belátása szerint".

10 A végrendelet tehát Csernák Béla nagyváradi ref. lelkészt, püspökhelyettest, a költő egyik unokahú^ának, Vadászy Emíliának a férjét jelölte meg az irodalmi hagyaték örököseként. így Voinovich Gézának is Csernák Béla hozzájárulását kellett kérnie a költő posztumusz kötetének (LÉVAY 1925) megjelentetéséhez.

11 Azt a feltételezést, hogy a hagyatékban található kiadatlan feljegyzésekről tudomása volt az irodalmi közvéleménynek, Hatvány Lajos terjedelmes Lévay-búcsúztatója (1918) is megerősíti: „Ha igaz, hogy emlékiratokat írt, mint egyik lapban olvastam, bizonyára ezek az írások lesznek Lévay Józsefnek legérdekesebb írásai. Ha ugyan azok lesznek. Mert nem az érdekes élmény teszi az írást érdekessé, hanem az érdekes ember, aki az élményt átélte. Már pedig nem valószínű, hogy Lévay érdekesebb lesz epikus vallomásában, mint lírikusban."

12 A hagyaték feltárására azonban elmaradt, és a kiadatlan kéziratok ügye is csak a Lévaycentenárium évében (1925) került ismét előtérbe. A (műkedvelő) Lévay-kutatóként fellépő Tóth Kálmán hívta fel rá a figyelmet centenáriumi cikksorozatában: „Lévay prózai leírásai többnyire naplószerű életadatok, és még kiadatlanok. Legérdekesebb a Szentpéteri üres fészek. Ez azonban a Lévay-család egyik tagjának nyilatkozata szerint 'személyi jellegű, és sok részletében ütköző éle van a Mával. Családi vonatkozásúak, s alakjai még ma is élő személyek - tehát ki nem adható'. Lévay eltemetett naplójegyzete ismeretlen marad, olyként, mint Tompa Fekete könyve. A költőnek Fürdői emlékek című naplója a család véleménye szerint még értékesebb a Szentpéteri üres fészeknél. Ennek kiadása már nem ütközik akadályba, és sajtó alá való rendezéséről a szellemi hagyaték örököse: Csermák [!] Béla nagyváradi ref. esperes, püspökhelyettes dönt."

13 8 „[Balázs Győző] ezzel a kiadványával [...] megmentett egy részt azokból az írásokból, amelyek utóbb, a háború zűrzavarában eltűntek és felfedezésre várnak ismeretlen helyen. Ma ugyanis a Lévay-napló 3 [!] kötetének kézirata sem a [költő] nevét viselő könyvtárakban, sem magángyűjteményben nem található és dr. Török István ny. bíró, a család miskolci képviselője sem tud hollétéről.." (HORVÁTH 1988, 1.) A naplók eltűnéséről tudósító szövegrész szó szerint megismétlődik a Lévay Emlékkönyv bevezetőjében is (HORVÁTH 1991, 6.). 9

1. kötet: Szentpéteri üres fészek 1892-1907 (Ms 5690/14); II. kötet: Szentpéteri üres fészek 1908-1911 (Ms 5690/15); III. kötet: Szentpéteri üres fészek 1913-1917 (Ms 5690/16); IV. kötet: Fürdői naplók (Ms 5690/17). 10 A végrendelet szövegét lásd: Reggeli Hírlap, 1918. dec. 25. 11 Erről lásd Voinovich Géza levelét Tóth Kálmánhoz (Herman Ottó Múzeum, HTD 73.487.30.), illetve Vadászy Pálhoz (közli: TÓTH 1925/b, 6.). 12 HATVÁNY 1981, 149. A tanulmány értékű írás először a Pesti Naplóban jelent meg 1918. július 9-én. 13 TÓTH 1925b, 6.