Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

teliholdat és csillagokat elrejti előlünk. Mióta itt vagyok, egyszer sem gyönyörködhettem naplenyugta után a felhők azon változatos alakjaiban és színpompájában, melyet a leáldozó nap visszaverődött sugarai festettek rajok. Különben ez is egyhangú nap volt, mint a többi. Gyulainak elküldtem a galambot a versecskével együtt, melyet a galamb nyakára kötöttem. Levelet írtam neki. Fölemlítettem, hogy nem tudom, elhűlt-e irántam vagy neheztel is, amire öntudatosan és akarva okot nem adtam. Örökös hallgatását, hogy leveleimre soha egy szót sem válaszol, nem tudom megérteni. Levelet is kaptam ma egy fiatalembertől. Hosszú áradozás után arra kér, hogy vegyem tekintetbe szorult anyagi helyzetét, s írjam alá neki a leveléhez mellékelt háromszáz kor. értékű váltót. Ez a fiatalember is, úgy látszik, azt gondolja, hogy örökségének könnyelmű elfecsérlése után, midőn szorongatja a nyomor, bizalommal, sőt jogosan fordulhat segítségért olyanokhoz, akiket szorgalom, nélkülözés, takarékosság némi vagyonhoz juttatott. El nem ismeri, hogy a segély megtagadásának okát a maga nyomorult helyzetének előidézésében kell keresni. Nem teljesítettem kérését. A váltót néhány sor kíséretében visszaküldtem neki. Tátraszéplak 1907. július 27. Kétszeri sikertelen próba után végre hozzájutottam ma, hogy megfürödhessem. Nagy baj, hogy igen kevés a felszolgáló személyzet: egy asszony mind a nők, mind a férfiak részére. Már nagyon kívántam a fürdést. Csodálatos az, hogy mennyire kímélve van itt a fehérnemű mindenféle szennytől, portól. Akár egy hétig elhordhatni egy inget anélkül, hogy feltűnő volna rajta a viselés. Még akkor is tiszta fejér. Ma levelet írtam Lillikének válaszul az ő terjedelmes és körülményes levelére. Jólesik tudnom, hogy legalább ő nem feledkezik meg rólam, akit csecsemő gyermeksége óta s szép tulajdonai miatt őszintén becsülök is. A két kisfiúnak és a kisleánykának képes levelezőlapokat küldtem. Különös! Ma expressz levelet kaptam a kölcsönkérő fiatalember nejétől igen szép írással, igen korrekt fogalmazással és józan gondolatmenettel. Sietve kér, ne teljesítsem hitvány férje kérését. Nem érdemli. Sohasem tudta visszafizetni a kölcsönt. Dorgáljam, intsem dolgozásra, komoly életmódra, helyzetének meggondolására, s hassak oda, hogy esetleg „elemi iskolatanítóvá vagy valami fővárosi könyvtár hivatalnokává" kineveztessék. Szegény nő! Úgy látom igen szépen és okosan írott soraidból, hogy te is jobb sorsra lettél volna érdemes, s a családi fészek nemigen adta meg, amit tőle reméltél. Ma két hete érkeztem ide. Fele eltölt ideszánt időmnek. Nyugtalanul várom a másik felének elfutását. A mindig bizonytalan időjárás nemigen kecsegtet az itt mulatásra. Valamivel enyhébbek ugyan a napok, mint ezelőtt. Szobámban most már 15 fok a meleg. Tátraszéplak 1907. július 28. Megjöttem korán (kocsin) a tátrafüredi ebédről. Elindulásomkor esővel fenyegettek a felhők. De nem esett, sőt igen szép, enyhe idő volt.