Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Ma reggel a reggelinél találkoztam itt Fáy Gyulával, Gömör megye főispánjával. Arra emlékezett, hogy valaha együtt vadásztunk báró Vay Béláéknál Alsózsolcán. Kedves, érzelmes, megnyerő modorú férfi. Levelet írtam Bártfára J.-nak. Nem tűrheti ott tovább a folytonos rossz időt, s csütörtökön hazautazik öt heti fürdői nyomorgás után. Nem csudálom. Én is arra határoztam magamat, hogyha ez a mostoha időjárás folyvást így tart, mához két hétre búcsút veszek Széplaktól. Hiszen ez nem üdülés, hanem költséges kínlódás. Holnap Tátrafüredre szándékoznám ebédre az „illusztris társasághoz", ha az idő kedvezni fogna. Tátraszéplak 1907. július 21. Szerencsésen visszaérkeztem a tátrafüredi látogatásról és ebédről. Gyalog sétáltam át, mégpedig egyhuzamban, pihenés nélkül. Egy óra alatt igen kevés híja az egy kilométer. Meglátogattam Dókus Gyulát. Azután részt vettem az igen-igen jó ebéden az „illusztris társaságban": Kállay Albert, Szabó Guszti, Nagy Ödön, Csengery Lóránt, Gaál Jenő, Bozich és főhadnagy unokaöccse. Széchényi Jenő kanonok elvált tőlök: a „nagy szállodában" lakik, és ott ebédel. Társaitól el sem búcsúzott. Mondják, hogy nagy „borkímélő" fösvénysége vagy az tartóztatta el, hogy most ő következnék váradi nagyprépostnak, s ennek érdekében gondolja előnyösnek, ha a világiak igen is feltűnő frekventálásától visszahúzódik! Vagy valami apprehenziója van, ki tudja? A társai még csak meg sem kérdezték elmaradása iránt. A kézsmárki pumperniklivel elláttam magamat. Egy csomagot útközben el is veszítettem. Hat-hat csomagot rendeltem húgomnak és Horváth Lajosnak, akit a társaság nagy rokonszenvvel és sajnálattal emlegetett. - Találkoztam ebéd után egy pillanatra Szeremleynével és Kun Kálmánnéval. Ök is az idő ellen panaszkodtak. Odamenet közben egy kis eső is előfogott, de az nem volt nagyon alkalmatlan. Vissza már a részvénytársaság kocsiján jöttem ötven fillérért. Igaz, hogy zsúfolva ültünk rajta nyolcan. De sokszor a vasúti fülke sem kényelmesebb. A délelőtti szomorú esős idő délután igen szép, enyhe napfényesre változott. Ha így maradna, talán ki lehetne vele békülni. Pedig még ez sem igen alkalmas a nyári öltönyre. Én Tátrafüreden futólag fordulgatván meg mindig egy nagyvárosban s annak egyik tündéries parkjában képzelem magamat, melynek gyöngye a „nagy szálloda" s az azelőtt elterülő remek oázis. Szinte felejti az ember az erdőt; míg itt ez a falusi egyszerűségű Széplak a fenyvesek közé temetkezett, mint egy rejtett madárfészek. Tetszelgő fényes közönség helyett szűk körben nyüzsgő, csekély sereg; zaj és izgalom helyett csend és nyugalom. Tátraszéplak 1907. július 22. A mai nap kissé szelesen kezdődött ugyan, de tűrhetőleg enyhe, napfényes, derült. Mintha kezdete volna a rég várt javulásnak. Biztosan veheti kezébe az ember az esernyő helyett a sétapálcát.