Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

nagy közönség, hazafias részvét úgy a szomszéd törvényhatóságok, mint egyéb testületek és a Szemere család részéről. Egyedül a parlament és a kormány tanúsí­tott azon csaknem hidegséget azáltal, hogy nem képviseltette magát méltóképpen azon belügy- és elnökminiszter emlékünnepén, aki egyik első úttörője volt azon talaj előkészítésének, melyen ők most oly nyeglén gyakorolják hatalmukat. Nem tudják megbocsátni Szemerének, hogy nem mindenkor és nem mindenben fújt egy követ Kossuthtal. Az alkalomra készített költeményemet csakugyan magam mondottam el a nagy közönség előtt, amint láttam, eléggé kedvező hatással, bár se test, se kedély, se hang nem volt nálam rendes, erős állapotban. Számtalan pél­dányban nyomtatták ki csinos alakban, s azonnal osztogatták a jelenlevőknek. Én pedig később jó barátaimnak s ismerőseimnek küldöztem, kiknek némelyikétől nemcsak meleg köszönetet kaptam, de legnagyobb „bámulatot" is afelett, hogy az én „életkoromban" ily alkotás telhetet'. .:őlem. Az ünnepélyen és az azt követő la­komán is nagy elismerésben részesültem melynek szinte túlságosan magasztaló ki­fejezése volt az alispán által reám mondott pohárköszöntő. - De bármennyire el­halmoztak is a szeretet és elismerés jeleivel, nemigen érzek többé kedvet arra, hogy efféle nyilvános szereplést vállaljak. Elvonult fölöttem azóta november 18., mely ismét egy újabb esztendővel toldotta meg életemet. Hála Istennek, nemigen emlékeznek meg róla! Magam is alig. Egyedül egy távollevő régi barátném jelezte hozzám írott levelében úgy, hogy levele keltének napját kitűnő nagy betűvel írta: „NOV. 18.", miután láttatni akarta volna, hogy a számot visszafelé olvassam, s ki fog tűnni éveim száma. November 21-én ültük Vadászy Dezső öcsém lakodalmát is Tapolcsányban. Latkóczy Kálmán leánykájával, Margittal kötött frigyet. Minden tekintetben igen szépen sikerült családi ünnep volt; eléggé népes, vidám, fesztelen, s külsőleg és tar­talmilag is ízletes. A fiatalok egyedül a szerelem sugallata után indultak. A többit a jövendőre, a magok lelki erejére és az Istenre bízták. Hiszen az érző szív gyakran okosabban határoz sorsunk felett, mint a hideg ész. A múlt évben szintén ezen napon voltunk tanúi Szerencsen az idősebb testvér, Vadászy Pali egybekelésének. Szorgalmasan gondoskodik a természet, pedig még számos madárka vár kirepítés­re a családi fészekben. Ma délre a miskolci rokonokat várja vendégül Irma húgom. Most már nincs miért meghívni őket kertem megtekintésére. Ott már minden nekibocsátkozott a téli álomnak. Puszta, hallgatag és fagyos ott minden. Én azért most is örömest sétálgatok a dermedt fák között. Mintha kedves betegeimet látogatnám, akikről tudom, hogy nem haltak meg, csak holteleven állapotban pihennek egy ideig. Itt időzik jelenleg Furtáról Emiké húgom is férjével, Bélával és csudálatos értelmű és ügyességű, nem egészen három éves kisleányával, akinek szavaiban, tetteiben, viselkedésében tanúsított értelmes voltát s kedvességét mindnyájan bá­muljuk. 1906. november 26. Sűrű, nehéz köd lepi a vidéket. Komor, nedves, kellemetlen. Az ember nem kívánkozik ki a meleg szobából. Mintha a sűrű köd a kedélyre is ránehezednék.

Next

/
Thumbnails
Contents