Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

A vadászat az idő zord fordulata miatt nem tudom, lehető lesz-e akár itt, akár Berentén Szepessy Gyulánál. írtam neki, hogy tegnaptól öt napig itt leszek, várom értesítését. Tudomásomra jutott, hogy az a terv és kilátás, melyhez M. a maga sorsának jobbra fordulását kötötte, füstbe ment. Nem volt az alapja okos számítás, csak egy zaklatott szív vergődése és csalékony ábránd. Bizony amennyi terhet rak reánk a végzet önhibánk nélkül, csaknem annyit szerzünk gyakran saját tévedéseink és gyarlóságunk folytán. S ezekért is éppúgy a végzetet kárhoztatjuk. Jól láttam én az ő tévedéseit, helyzetének helytelen felfogását és megítélését, de javítani se jogom, se módom nem volt. Láttam az örvényt is, mely felé az az irány vezet, de el nem távoztathattam. Félre kellett állnom. 1905. szeptember 4. Az idő nemigen akar engedni tegnapi komorságából. Legalább most reggeliben még nem. Esett is valami kis harmat, az ég felleges, a szél folyvást erősen nyugtalankodik. Éppen nem alkalmas a vadászati kirándulásra, amit pedig tegnap terveztünk mára L. Jenővel. Tegnap összeszedtem azt a néhány almát, ami még fáimon megmaradt. Jobbnak láttam a lehullástól így menteni meg. Az egész egy kézikosárral lett. Egyes darabok nagyon szépek, de, úgy látom, egytől egyig férgesek. A körték is úgy hulladoznak, hogy holnapután azokból is leszedek egy részt, különösen a gyönyörűn kifejlett, szép, nagy „Lucius" körtét teljesen. Nem érett, de néhány napi állás után megsárgul, s élvezhető lesz, úgy tapasztalom. A múlt évben, mint jegyzetemből látom, szeptember 21-én volt az általános leszedés. Most is 15-e utánra halasztóm azt. Mint ezelőtt, úgy most sem bírok itt valami irodalmi foglalkozásra szert tenni. Pedig szeretnék, de csak az óhajtozásnál maradok. A Szemere-ódát, úgy gondoltam, tátrai hűsölésem alatt fogom elkészíteni. Semmi se lett belőle. Ahelyett néhány apró lyrai vers került. A szobor leleplezése szeptember hóra volt tervezve. De az ünnepély a szerencsétlen politikai viszonyok miatt a jövő évre halasztatik. így az óda ezúttal nem sürgősen szükséges. A szobor már régóta készen áll, s a vármegyeházánál a pincegádorban van elhelyezve. A szerencsétlen Szemerének még ezt az elkésett dicsőítését sem kíséri szerencse. Mily megható elégiát írna erről naplójába, ha most is írna, s ha tudná, hogy a forradalom utáni magatartása miatt sokan még most sincsenek kibékülve az ő egyéniségével. Kivált most a szenvedélyek ily elvakult, lázongó kitörései talán még az ünnepély lefolyása alatt sem kímélnék őt. Pedig politikusnak is, írónak is nagyobb volt a mai nap szereplő nagyságok legtöbbjénél. Házacskámnál is örökké akad javítni való, hol kisebb, hol nagyobb. Most a homlokfal szegélyének bádogozása vált szükségessé. Ez is tizenkét korona. A csekély házbér alig elég a fenntartásra. Ma délig, sőt még délután is oly kegyetlenül dühöngő szél fújt, hogy az utcán járni szinte lehetetlen volt. Porfelleg zúgott végig, melytől látni sem lehetett, s a szél csaknem leütötte az embert a lábáról. Képzelhető, mit mívelt ez a szegény gyümölcsfákkal. Mikor ebéd után a kertbe lementem, szemem-szám elállott a