Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

és érintkezés az egy célra küzdő bajnokok közt!... Hol van ahhoz képest a mi mai irodalmi zsibvásárunk? Hol találunk annak egyetemében fölemelő nemes vonáso­kat? Hol az írók közt az összetartozásnak azt a meleg őszinte érzését? Reggel és este kellemes, hűs levegőnk van, de napjában égető a hőség. Ez a gyümölcsöt elsorvasztja, részint idő előtt is érleli. „Angulemi hercegnő" körtémet holnap már leszedem; máskor csak szeptember elején szokom. Tavaly szinte het­ven darab kifejlett, nagy gyümölcs volt rajta; most alig huszonöt, elég szép, de mégis kisebb és ízetlenebb a tavalyinál. Itt van azzal átellenben egy törpe „Clapp kedvence" körte, nyárinak van jelezve. Gyümölcsére alig emlékezem. Most nyolc igen gyönyörű, nagy darabot hozott. Holnap azt is leszedem. - Törpe gyümölcsfá­im zöldhajtását tegnap lemetszegettem, négy-öt szemet hagyva a júniusi metszés fölött. Estefelé szándékozom kisétálni sírboltunkhoz, melyet már igen régen nem láttam. Ma Szent István király napja van. Veres betűs nagy ünnepe a katolikusoknak. Népes nagy búcsú van ilyenkor Szentpéteren. Az van ma is. Itt a mi utcánkon semmi jele a népcsődületnek, ami az alvégben, a kat. templom környékén, mint hallom, délelőtt rendkívül sűrű volt. A városi elöljáróság plakátokban szólította fel a lakosokat a rend fenntartásra, az óvakodásra, a pipázás, szivarozás elkerülésé­re, nehogy tűzveszély érjen bennünket, mely most oly sokfelé pusztít az ország­ban. Annak talán már végképp vége szakad, hogy e nap megünneplésére s akkor még a mezei munka megszüntetésére a más vallásfelekezetűeket is kényszeríttesse­nek. A kúria legközelebb ismételve is úgy ítélt, hogy mindennemű munka szüne­telését csak vasárnapra kívánja a törvény, de nem Szent István-napra is. Most délutáni négy-öt óra közt árnyékban 26 fok a meleg. A nap még most is égetően süt. 1904. augusztus 28 Ma a miskolci atyafiak érkeznek hozzánk ebédre; főleg azért vagyok itt. De érdekel gyümölcseim állapota is. A lehullás, úgy látom, meglehetősen megszűnt, amit talán okozott a néhány nap óta egyszerre megváltozott őszi, híves időjárás is, de még inkább az, hogy most már nemigen van minek lehullani. Az egész kert te­kintete azonban általában nem szomorú még most sem. Még mindig mutatkozik a fákon néhány alma; elég a magam téli használatára, ha mind megmaradna. A körte és szilva pedig egyes fákon oly dús, hogy az ágát húzza. Mindent megújított a teg­napelőtti jó eső, mely itt még bővebb volt, mint Miskolcon. A múltkori itt tartózkodásom alatt két szomorú esemény történt miskolci jó barátaim körében. Molnár Berci nyugalm. megyei főjegyző, évekig tisztviselőtár­sam, meghalt Budapesten rákbajos nyelvén végrehajtott műtét alatt. Az orvos sze­rint „a műtét igen szépen sikerült". Mutatja az eredmény. Bercit már régebben agyszélhűdés érte. Egész külseje régóta mutatta, hogy meg van érve a halálra, hat­vanhárom évet élt. Hajdan tanítványom volt a miskolci gimnáziumban. Kevés te­hetségű, de szorgalmas, becsületes: Hallom, alig maradt utána valami csekély va­gyon. Pedig sok volt az, amit testvéröccsével együtt szüléiktől örököltek. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents