Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

ról napra. S most már a régi bajnak alig van valami nyoma; de mégis van, és az étrendben szigorú óvatosságra int. Valóban áldanom kell a Kárpátokat. Meg is látogatom ezután négy-öt hétre minden évben már csak hálából is. Kertemben, valamint a szomszéd kertekben is mindenfelé roppant mennyiségben van a szilvatermés. Ilyet csak gyermekkoromban láttam valaha. A fák hajladoznak és törik ágaikat a gyümölcstömegek terhe alatt. A nép szinte nem tud mit csinálni a túlságos nagy áldással. Nem bír annak edényt keríteni. Bő szilvórium-szüretre lehetne kilátásunk, ha annyira drágává nem tette volna a kis üstön való főzést a kormány. Hallánk is emiatt elég kesergést és zúgolódást. 1901. szeptember 8. Főleg csak éppen gyümölcseim megtekintése végett röppentem ki ide tegnap délben. Nem tudjuk kellően hasznát venni a sok jónak. - A várost szinte elárasztva találtam az itt gyakorlaton levő honvédekkel. Kínozzák őket kora reggeltől késő délutánig. A fölszerelés teljes súlyával terheli vállaikat, ami kivált az ahhoz nem szokott, gyönge önkéntes ifjakat többnyire igen elgyalázza. Ittlétemben babráltam, s befejeztem Az apostolok című versemet, melyet alkalmi költemény gyanánt a „Protestáns Irodalmi Társaság" szept. 20-án Miskolcon tartandó közgyűlésén kell felolvasnom vagy felolvastatnom. Szokott henye, akaratos akaratlanságom miatt sokáig eltörődtem rajta, s így, azt hiszem, észrevehető benne az ihlet és egyöntetűség hiánya. Sírhalmunknak, melyet meglátogattam, most valami gyönyörű külseje van. Üde zöld a takarója, s tetején rendkívül pompásan és sűrűn virít a törpe őszirózsa piros, sötét bordó, tarjagos és fehér színekben. Ügy örültem, mintha maguk az alant nyugvó hamvak is örülnének annak! Élők álmodozása a holtakról. 1901. szeptember 14. Éjjel óta sűrű szemekben hulladoz az őszi eső. Sár borítja az utcákat. Tegnap kijövetelem után kellett volna megtennem, amit már ma nem tehetek: sírhalmunk látogatását. Elszomorítja ez a komor, hideg, esős időjárás a szőlőbirtokosokat. Amit a többszöri jégverés meghagyott, most azt a napfény alig érlelheti, s a rothadás pusztítja. Nyári meleg szeptember lett volna a jó bor készítője, de mostanában reggelenkint 6-7 fokra száll le a meleg. Téli kevés körtéimet és almámat még most sem merem leszedni. Baj, hogy se könyvből, se tapasztalásból egyiknek sem tudom érési és leszedési idejét. A múlt évben szept. 20-án szedtem egy körtefának gyönyörűn kifejlett, eléggé bő termését. Korán, idő előtt volt. Az egész kárba veszett. Soha meg nem bírt érlelődni az egész télen át. Egy darab se volt benne élvezhető. Most október előttig a fáján fogom hagyni, ha ugyan el nem lopják addig, mint a szomszédomét a múlt napokban. Az orsz.gyűlési képviselők választásának előkészületei vannak napirenden. Október 2. és 10. közt kell véghez mennie. Mily okos dolog volt ily rövid határidő korlátai közé szorítani a választások szokott izgalmait és erkölcstelenségeit! Ez lesz első próbája annak, mennyire sikerül a miniszterelnök által hirdetett s az 1899. évi XV. t.c. által is biztosítani kívánt tiszta választás. Soha még a képviselője-