Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A miskolci megyei bíróságtól. B. m. 2439/1953. szám. A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az izgatás büntette miatt ellen indított bűnügyben a megyei bíróság, Miskolcon 1953. évi október hó 14. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az 1953. évi szeptember hó 30 napjától előzetes letartóztatásban lévő: vádlott, aki 1875. július hó 16. napján született Tiszadorogmán, ott is lakik magyar állampolgár és anyanyelvű, nős val, 5 gyermeke van, földműves, 13 kat. hold földje volt, amit beadott a tszcs-ébe, katona volt, 6 elemit végzett, jelenleg 1200 • -öl háztáji földön gazdálkodott ténylegesen, néhai és néhai szülőktől származik, büntetve nem voltbűnös: termelőszövetkezeti csoport elleni izgatás bűntettében. A bíróság ezért: vádlottat 8 /:nyolc:/ hónapi börtönre, mint főbüntetésre és 300 /:háromszáz:/ forint vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre ítéli. A börtönbüntetés végrehajtását azonban 3 /:három:/ évi próbaidőre feltételesen felfüggeszti. A bíróság előzetes fogvatartásával 15 /:tizenöt:/ napot kitöltöttnek vesz. A megyei bíróság elrendeli a vádlott azonnali szabadlábra helyezését. Köteles a vádlott az eddig felmerült 265 Ft 46 fillért, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Indokolás: A megyei bíróság a tárgyalás adatai alapján a következő tényeket állapította meg: Vádlott Tiszadorogmán 13 holdon gazdálkodó középparaszt volt, 1952 őszén a földjét betagosították és a 13 hold föld helyett 19 hold földet kapott a község határában, azonban ezt a földet nem fogadta el s így az a tsz művelése alá került. A termelőszövetkezet a vádlottnak háztáji gazdálkodás céljára 1200 • -öl adott ki. A vádlott csupán ezen a kis földön gazdálkodott, a közös munkában sohasem vett részt. A vádlott ekként tsz tag volt, azonban ténylegesen munkát ott nem végzett. A kora és a községben kialakult tekintélye folytán Tiszadorogma községben hangadó szerepet vitt s abban a csoportban tartozott, amelyik a tsz-ből való kilépés mellett foglalt állást. Ez azt eredményezte, hogy a kilépők csoportja a vádlottal küldte fel a kilépési nyilatkozatokat a földművelésügyi minisztériumba. Erről a budapesti útjáról a vádlott beszámolt 1953. évi szeptember 23-án tartott második tsz gyűlésen. A vádlott már az előzőleg tartott tsz gyűlésen /szept. 3-án/ is felszólalt és ott magyarázta Nagy Imre beszédét. A budapesti útjával kapcsolatos felszólalásában a vádlott előadta, hogy a Tsz már megszűnt, mert nem fizetik a munkabéreket s felhívta a tagságot, hogy mindenki követelje a saját földjét és az állatokat, mert a kilépők adósságot nem vállalnak, ugyanis adósság nélkül léptek be a tsz-be. A vádlott tett oly értelmű nyilatkozatot is, hogy a községben számos embernek nincs meg a megélhetése és ezeknek el kell menni máshová dolgozni, pedig régen ők is megéltek a faluban. A vádlott ezenkívül követelte még a tsz-be beadott földjének a kártalanítását és a vőjének a járandóságát, vagyis a saját maga sérelmeit hangoztatta. A tiszadorogmai tsz-nek 480 tagja van, 4600 hold földön gazdálkodik, jelenleg minden tag dolgozik.