Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Bár az időjárás nem kedvezett a múlt gazdasági évben, azonban épp olyan rossz volt a munka is. Ezért maradt parlagon 80 k. h. szántó terület és ha csak 3 q átlagtermést veszünk, 240 q búzával lett volna több és ekkor a tagság is többet kaphatott volna, például a Petőfi tszcsé, mely jól dolgozott, munkaegységenkint 4.5 kg kapott. A csoportnak a Párt és Tanács minden támogatást megadott, csak a tagságban volt a hiba, amint az ipari dolgozóknak, meg kell tenni kötelezettségüket, mert a kenyér a gyári munkától elválaszthatatlan és jól jegyezzék meg a kétlaki dolgozók, hogy aki nem dolgozik, annak jogunk van a földet visszaadni. A zárszámadás átvizsgálása után megállapítást nyert, hogy igen sok a műkedvelő tag a csoportban, akik csak követelődzenek, de munkát nem végeztek, viszont vannak nők, akik 100 munkaegységnél többet végeztek, de vannak férfiak és nők sajnos nagy számban, akik csak 2-5 munkaegységgel szerepelnek. Teljes egészében ismerteti a zárszámadás eredményét, mely szerint a csoport összes vagyona: 77.109 Ft-ot tesz ki. A kiadások és terhelések figyelembe vételével a tagság felé kiosztható: munkaegységenként 1.60 kg búza, 1.50 kg burgonya. Ezen kívül kiosztásra kerülhet tagság közt: 43 q tavasz szalma, 273 q őszi szalma, illetve búza szalma. Munkaegységenkint 5 Ft 04 fillér. Utána felolvassa egyenkint, kinek mennyi munkaegysége, rámutat arra, hogy vannak, akik szépen kivették a részüket, de vannak, akik csak műkedvelők voltak. Itt az évi zárszámadás, most lehet választani, azok, akik úgy érzik, hogy életszükségletük a szövetkezeti gazdálkodás, maradnak, de ezeknek is új életet kell belevinni a csoport életében, mert nincsen szükségünk olyan emberre, akit kényszeríteni kell a munkára. Felhívja a csoportértekezletet a hozzászólások megtételére: Vasas Elemér ígéretet tesz, hogy jövő évben többet fog dolgozni és ellenőrizni fogja munkaegység beírását. Törő Józsefhé és Tóth Imre Imréné szerint a munkaegységek írásánál sok hiba volt, épp ezért fontos a munkaegység könyv vezetése. Csépányi kajács Pálné szerint sok parlag földet vittek be a tszcsében, épp ezért rossz az eredmény a termelésben. Csépányi B. Ágoston szerint legnagyobb hiba ott van, ahogy a munkaegység ismertetés is bizonyítja, hogy azok, akik 15-20 k. hold ingatlannal mentek be a csoportba, alig van munkaegységük. Javasolja, hogy a sertéseket ki kell adni gondozásra nagyobb földterülettel bementek részére. Szóvá teszi, hogy társaival juhakol építésénél végeztek munkát és ezért még nem kapták meg a munkabérüket. Mikó elvtárs javasolja, hogy a munkabért okt. l-ig el kell számolni és ki kell fizetni, okt. 1-től pedig előlegként 8 Ft-ot elszámolni. Csépányi B. Imre rámutat arra, hogy tavasz óta jóformán minden gyűlés határozatképtelen volt a veszekedés és rosszindulat miatt. Sajnos a tavaszi munkáknál a vetést senki nem vállalta. A vezetés rossz volt. A munkakiosztás és munkafelmérés nem történt meg. Ez így nem megy, mert a tszcsét is kötik az állami törvények, a beadási törvény és ezt teljesíteni kell és hogy ez teljesítve legyen, szükséges a több és jobb termelés. Az. aki megunta a tszcsé tagságot, kiléphet, de az, aki bent marad, annak becsületesen kell dolgoznia. Most január 15-ig választhat, hogy egyéni dolgozó lesz-e, vagy pedig becsületes dolgozója lesz a tszcsének, mert megszűnik az, hogy ismét a Tanács hajtsa munkára a tagságot és figyelmeztesse kötelességének teljesítésére, most már egy év után kell, hogy olyan öntudatos legyen minden tszcsé tag, hogy önkéntosan (?) végzi munkáját.